Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
reomikroszkóp-szemüveg az operatőr számára szabad mozgást biztosít és ezzel az operációs mikroszkóppal szemben azt a lehetőséget is, hogy a műtéti terület a kívánalomnak megfelelően különböző oldalról és szögből megtekinthető. A hosszú gyújtó távolságú okulárral készült sztereomikroszkóp-szemüveg, tehát amelyik az operatőr saját korrekciójának viselését is lehetővé teszi, kétféle tartóval készül (9. ábra). A speciális szemüvegkeretre szerelt tartójú abból a szempontból előnyös, hogy beállítás után nem mozdul el könnyen. Hátránya azonban, hogy hosszú ideig történő viselése esetén terheli az orrnyerget. A fejre illeszthető tartóval ellátott sztereomikroszkóp-szemüveg viselése nem annyira terhes, bár több órás viselés után kissé szorít, de ha laza a fejbőr izmai mozgatván a galeat és a bőrt, a tartó könnyen elcsúszik helyéről. A szemüveg beállítása nem nehéz, de gondosságot igényel. Legkönnyebb, ha előbb egyik-egyik szemmel monokulárisan állítjuk be, csupán arra figyelve, hogy mindegyik tubus a megfelelő szem előtt teljes kör alakú látóteret biztosítson. Jobb ha ilyenkor a munkatávolságon jóval túl levő homogén világos felületre tekintünk. Ezt a binokuláris kontroll követi a munkatávolságba helyezett valamilyen objektum megtekintése pl. egymás mellé helyezett két hüvelykujjunk körme. Ez ui. mindig közel cetrális helyzetbe kerül. A sztereomikroszkóp-szemüveggel szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a két legjobban használható nagyítás az 5 X -ös és a 8 X -os. Aki még nem használt a műtétekhez optikai segédeszközt legjobb, ha 5X-ös nagyításúval kezdi. Ezzel könnyebb megszokni a megfelelő munkatávolságban történő manuális ténykedést és könnyebben válik reflektórikussá a csupán néhány milliméternyi mélységélességen belüli fejtartás. A 8X-os nagyítás úgyszólván csaknem minden igényt kielégít pl. a szemészeti mikrosebészet területén, a A sztereomikroszkóp-szemüveg minden bizonnyal új utat és lehetőséget nyújt a mikrosebészet elterjedésének, továbbá hathatós segítséget jelent mint gyengelátók optikai segédeszköze, és várható, hogy még számos új alkalmazási területet mondhat rövidesen magáénak. Összefoglalás A szerző rövid áttekintést nyújt a mikrosebészet optikai segédeszközeiről, kezdve a távcsőszemüveggel (Fernohr-Lupenbrille) az operációs mikroszkópon át. Majd részletesen ismerteti a Zeiss Oberkochen-i gyár legújabb sztereomikroszkóp-szemiivegét (Stereomikroskopbrille, Prismen-Lupe), amely kiváló optikai sajátságaival és olcsóságával lehetőséget nyújt a mikrosebészet széles körű elterjedésének. IRODALOM: 1. Barraquer,./., H. C. Troutman., J. Kutlan.: Die Chirurgie des vorderen Augenabschnittes. Ferdinand Enke Verlag Stuttgart 1965. — 2. Jaeger, W., B. Kratzer.: Klin. Mbl. Augenheilk. 169, 656 (1976). — 3. Jaeger, W., H. J. Mérté, J. Reiner, B. Kratzer.: Klin. Mbl. Augenheilk. 175, 1 (1979). — 4. Leinhos, R.: Zeiss-Informationen 73, 7 (1969). — 5. Mérté, H.'J., J. Reiner.: Klin. Mbl. Augenheilk. 169, 651 (1976). — 6. Meyer-Schwiclcerath, O.: Mitteilung anlässlich des Vortrages über Ophthalmoskopie der retinalen Peripherie. Dt. Ophthalm. Ges. 1975. — 7. Oosterhuis, J. A., W. J. Biessels: Doc. Ophthalmol. 44, 219 (1977). — 8. Sachsenwegerm R.: Die Verwendung von Fernrohrsystemen bei der Mikroehirurgie am Auge, Wise. Z.E.M. Arndt-Univ. Greifswald XXI (1972), Med. Reiche Nr. 4, S. 410. — 9. Vörösmarthy, D.: Blaskovics-Kettesy Eingriffe am Auge. IV. Auflage Ferdinand Enke Verlag Stuttgart 1970. — 10. Vörösmarthy, D.: A szem optikája. Medicina Könyvkiadó Budapest 1974. — 11. Zajacz, M.: Erfahrungen mit dem Beckerskop. Wiss. Z.E.M. Arndt-Universität Greifswald XXI (1972), Med. Reihe Nr. 4, S. 412. — 12. Zeiss, C., H. Ooersch. : Handbuch für Augenoptik. Zeiss, West Germany 1977. — 13. Zeiss-Druckschrijt 20-620. Vergrössernde Schilfen für die optische Korrektur bei herabgesetzter Sehleistung. — 14. Zeiss-Druckschrijt 20-622. Vergrössernde Schilfen für Wissenschaft, Industrie und Hobby. 28 T ' 1
