Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-11-01 / 4. szám
hetjük el. Autotranszplantátum helyett homotranszplantátumot is fölhasználhatunk. Az Ethicon cég steril, izopropil-alkoholban tárolt humán fascia lata szalagot árusít. Cadavérből kipreparált fasciát szemészeti célra magunk is alkalmassá tehetünk: a szükséges méretű fasciát szilikogélben konzerváljuk (Payrau és mtsai [85]), majd nylon fóliába csomagolva etilénoxid gázban csírátlanítjuk. Az így elkészített steril anyag hosszú ideig tárolható, előzetes hidratálás után fölhasználható. Gibbons és mtsa [50], Wright és mtsa [115], Colvard és mtsai [28] gammasugárral történő sterilezés lehetőségét ismertették. Fascia latan kívül sclera-megtámasztás céljára a cadaver sclerából készített szalag beültetése is elterjedt. Borley és Snyder [24] 1958-ban a myopiás szem aequatorának körkörös diatermo-koagulációja után sclerából készített homotranszplantátum segítségével végezte el a sclera-megtámasztását. Több esetben a műtétet sclera-reszekcióval kapcsolták össze, amit később Miller és Borley [74] minden sclera-megtámasztás esetén elvégzett. Snyder és Thompson [104] 1972-ben a myopiás sclera megerősítésére az alábbi műtétet dolgozta ki: a cadaver sclera szalagot a bulbus hátsó pólusán átvetik, két végét a m. rect. sup. és inf. alatt átvezetve tapadásukkal egy szinten a sclerához rögzítik. Thompson [108] a progresszív myopiában kialakuló hátsó staphyloma megelőzésére is ajánlotta a műtét elvégzését, ily módon szándékozott megakadályozni, illetve késleltetni a szemfenék idegeneratív elváltozások kifejlődését. Betegei szemfenéki elváltozásait fluoreszcein angiográfia segítségével kísérte figyelemmel. Sclera-megtámasztás céljára a fascia lata (saját vagy cadaver) és humán sclera szalagon túl Achilles-ínből vett darabot Malbran [71] és cadaver dura matert Preobrazsenszkij [90] is kipróbálták. Krasznov [63] műtéttani kézikönyvében a sclera-megtámasztásról így írt: ,,. . .a műtét célja megállítani a sclera tágulását a hátsó pólus megerősítése útján...” Kellő klinikai tapasztalat és posztoperatív megfigyelési idő után olvashattunk a műtétek eredményéről is. Nyesztyerov és mtsai [80, 81] 71 beteg 105 operált szemének sorsáról számoltak be 1—8 éves megfigyelési idő után. Betegeik átlagéletkora 26 év volt, a rövidlátás —7,0 és —39,0 D között (átlagosan — 18,0 D) változott. A műtét után a szemek fénytörése átlagosan 4,2 D-t csökkent (sciascopiás és Hartinger refraktométerrel nyert adat). Az üvegérték myopia átlagosan 3,8 D—1 lett kevesebb. A műtét után a myopia progrediált 6 esetben (8,45%), a növekedést 0,5—2,25 D között találták (átlagosan 1,7 D). A nem operált (kontroll) szemeken 29 beteg (40, 84%) fénytörése növekedett 1,5—6,0 D-val (átlagosan: 2,9 D). Hasonló eredményt találtak más alkalommal közölt Nyesztyerov és mtsai [79] fölmérő munkájuk során is, ahol 67 beteg 105 operált szemének 9 éves megfigyelési idő után tapasztalt eredményéről számoltak be. Beljaev [17, 18] Y alakú cadaver sclera szalaggal végzett sclera-megtámasztást 205 esetben. Betegeit 5 évig ellenőrizte. Műtéti szövődményt 1 esetben látott, ahol a n. opticus kompressziója miatt amaurosis lépett föl. Thompson [108] 52 szem műtét utáni sorsát ismertette 8 éves megfigyelés után. Maung Kio Tin [72] a sclera-megtámasztást radiális keratotomia előtt végezte el 85 beteg 105 szemén. Zaharov és Kagermazova [115] műtéti eredményeiket ultrahangos vizsgálattal is ellenőrizték. Ennek segítségével az operált szemek tengelyhosszának 0,2—2,5 mm-es csökkenését mérték. Zajkova és mtsa [117] 83 operált szem ultrahang biometriás adatait regisztrálta 5 éven keresztül. Ez idő alatt azt tapasztalták, hogy a műtét az optikai tengelyhosszt 1,0 mm-rel 30 esetben, 1,5—2,0 mm-rel 19 esetben 2,0 mm fölött 12 esetben csökkentette. 5 év alatt 10 esetben a műtét után átlagosan 1,1 mm tengelyhossznövekedést 229
