Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-11-01 / 4. szám
lyozására. Ennek szellemében születtek meg azok a műtétek, amelyek a myopiás bulbus tágult sclerájának a megrövidítésével, illetve a tágulóban levő sclera megerősítésével hivatottak a progressziót megállítani. Először sclera-reszekcióval próbálkoztak. Az első műtétek Müller [75] nevéhez fűződnek, aki ablatio retinae miatt végzett sclera-reszekciót. Ezt a műtéti eljárást módosította Lindner [70] és megfigyelte a bulbus tengelyhosszának csökkenését, majd három esetben a rövidlátás csökkentésére alkalmazta Frey [44] 42 esetben végezte el a scleraexcíziót, és megállapította azt, hogy a szem törőereje nem változott a betegek 1/3-ánál, bulbus hossztengelyének csökkenését 25%-ban sikerült elérnie, 2,0 D vagy annál nagyobb hatást a műtétek 1l15-hen látott. Blaskovics [21] a myopia 7,0—8,0 D csökkenését figyelte meg a, Müller-féle ínhártya kimetszés után, ami szerinte önmaga is okozhatja a látás javulását, ugyanakkor figyelmeztetett az astigmia fundi kialakulásának lehetőségére is. A lamelláris sclerareszekció kidolgozói Paufique és mtsai [83], Barraquer [7], Shapland [101], Dellaporta [33], Gomez [51], Olivella [82] voltak. A szerzők a lamelláris sclerareszekciót ajánlották a progresszív myopia gyógykezelésére akkor is, amikor nem volt ablatio retinae, de a myopiás elváltozások a szemfenéken már láthatóak voltak. Így Barraquer [7] a sclera-reszekciót ablatio retinae, nagyfokú myopia és myopiás astigmia eseteiben ajánlotta. Célszerűnek tartotta a műtét elvégzését abban az esetben is, ha a látótérben a periférián beszűkülés mutatható ki, a vakfolt megnagyobbodott, a vízus romlik a macula területében vérzés, Fuchs-folt látható, az üvegtest elhígult és homályokat tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a refrakció csökkenése nem nagy, de ennek csak másodlagos jelentősége van. Mindezeket 205 műtétjének eredménye alapján állapította meg. A késői eredményeket 75%-ban mint „jelentős javulást” értékelte. Gomez [51], Olivella [80] a sclera-reszekciót a tiszta lencse eltávolítása előtt 3 hónappal előkészítő műtétként ajánlotta. Napjainkban már sehol sem végeznek a progresszív myopia megelőzésére sclera-reszekciót. Sevalev [100] új módon próbálta progresszív myopiában a sclera további tágulását megakadályozni. Cadavérén a következő műtétet dolgozta ki: két darab fascia lata szalagot készített, és X alakban a bulbus mögé vezette, temporálisan az izom tapadásához, nazálisán az izomléchez és a sclerahoz rögzítette. Ezt az operációt több szerző mind kísérletesen, mind klinikailag próbálta ki, illetve módosította. Curtin [29, 30] nyúlkísérleteiben X alakban a bulbus hátsó pólusára fölvarrt fascia szalaggal végezte el a scleramegtámasztást, majd műtétjét betegein is alkalmazta. A fascia lata szalagot egy általa készített horoggal helyezte a bulbus hátsó pólusára. Johnson és mtsai [56] kutyák szemén végezték el a műtétet. A posztoperatív lefolyás tanulmányozására a szemeket meghatározott időben szövettani földolgozásra enucleálták. A szerzők a műtétet alkalmasnak találták myopiás szemek hátsó pólusának megerősítésére. Nesztyerov [76, 77, 78], Libenszon [68] a beteg saját fasciájából készített Y alakú szalag segítségével végezték el a sustentaculum sclerae-t. Műtéti megoldásuk a Sevalev—Curtin-féle operáció egyszerűsített változata. A fascia lata szalagot a Curtin [30] által készített horog segítségével helyezték a bulbus hátsó pólusára. Hasonló célt szolgál a Tyurikov [110] által szerkesztett eszköz is. A fascia lata szemészeti alkalmazása nem új keletű. Régen sikerrel használták az elülső staphyloma megerősítésére, később ablatio retinae ellenes műtétek alkalmával vették hasznát, akárcsak a cadaver sclerából készített szalagnak (Peer [86], Taffet [106], Klöti [60], Smolin [103], Torchia [109], Francois [49] és mások). Autofascia alkalmazása esetén az aszeptikus körülmények között kipreparált fascia lata szalaggal a sclera-megtámasztást együlésben végzett műtéttel végez-228
