Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
Olyan alapbetegséget, amely iritist okozhat, 28 ízben (31,1%) találtunk. Ezek többsége (17 eset, 18,8%) „reumás”, illetve autoimmun folyamat volt. Tuberkulózis 5 ízben (5,5%) fordult elő. Oldalisági különbséget nem találtunk; a jobb szem 34 esetben (37,7%), a bal 33 ízben (36,7%) volt érintett; 23 esetben (25,6%) a folyamat kétoldali volt. Az iritis jellege szerinti csoportosítást a III. táblázat tartalmazza. A góckutatás laboratóriumi és konziliáriusi kivizsgálási sémája klinikánkon a következő. Laboratórium: vvs.-süllyedés; fehérvérsejtszám; kvalitatív vérkép; vizelet; májfunkciós értékek (GOT, GPT, APH, bilirubin, THY); OAST; latex; Waaler—Rose, ill. CRP; esetenként összfehérje és elfő; CN; immunelfo; LE- sejt; ANF; emellett speciális vizsgálatok javaslat szerint. A gyakoribb eltéréseket a IV. táblázat mutatja. Az iritisek jelleg- és oldal szerinti megoszlása III. táblázat Az iritis jellege Serosus Fibrines Oldal jobb bal kéto. jobb bal kéto. Összesen Esetszám 23 21 15 11 12 8 90 %-os megoszlás 25, (i 23,3 16,6 12,3 13,4 8,8 100 Gyakoribb kóros laboratóriumi leletek iritisben IV. táblázat Vizsgálat Vvt.süllyedés Fehér vérsejtszám Kenet О AST Latex Májfunkciós CRP próbák Esetszám 4(5 32 21 12 8 7 3 %-os megoszlás 51,1 53,5 23,3 13,5 8,9 7,7 3,3 Megjegyzés ritkán általában lymphoa tonsillák 40 mm/ó 10—12 ezer cytosis állapotát felett között tükrözi V. táblázat A szanált gócok megoszlása Szanált góc Stomatológiai Tonsilla Melléküreg Urológiai, nőgyógyászati Egyéb Összesen Esetszám 29 4 3 5 7 48 %-os megoszlás (50,4 8,4 (5,2 10,5 14,6 100 162
