Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-08-01 / 3. szám
Ü L É S J E <í Y / О К Ö X Y V Jegyzőkönyv a Magyar Szem orvostársaság 1979. október 26-án megtartott tudományos üléséről. Az ülés helye: az I. sz. Szemklinika tanterme Márton Dezső (Veszprém) : A vakok személyi járadéka jogosságának elbírálása során szerzett tapasztalataink Az előadó 1961-től kezdődően kivonatosan ismerteti a vakok segélyezésére vonatkozó jogszabályokat a ma is érvényben levő, 1971-ben kelt kormányhatározatig bezárólag. Az Országos Nyugdíjintézettől nyert adatok alapján közli a jái'adékban részesülő vakok számának és a járadék forintösszegének alakulását 1972-től napjainkig. A járadékban részesülő Veszprém megyei vakok morbiditási statisztikájában aránylag nagy százalékban szereplő glaukomások száma miatt hiányolja az aktív glaukomaszűrést. Megvalósítását az immár országosan is jelentkező szemészorvos hiány nem teszi lehetővé. Egyben felhívja a figyelmet a jogosulatlanul járadékot igénylők számára. Radnót Magda: A témát igen aktuálisnak tartja, a kérdés megoldása sürgető. Gsüllög Ferenc: A vaksági járadék jogosságának eldöntése komoly munkát ró a megyei szemész főorvosokra. Ezt többször indokolatlanul növeli az illetékes tanácsok azon gyakorlata, melynek kapcsán járadékra nem szoruló betegnek javasolják a vizsgálatot, akár évente többször is. A szemorvos ugyanakkor nem kap visszaigazolást a tanácsoktól, nem ismeri hány járadékos van a megyében. Szeghy Qyergely: Nem ritkán, helytelenül, szemorvosok bíztatnak egyébként jogosulatlanokat arra, hogy kérvényezzék a járadékot. Pirityi Sándor: Csak olyan beteget fogad vaksági járadék elbírálásával kapcsolatos vizsgálatra, akit már szemész szakorvos előzőleg megvizsgált, s arra alkalmasnak ítélt. Ezek közül a betegek közül is végül 25% jogosulatlannak bizonyult. A tanácsokkal a kapcsolatot a maga részéről jónak ítéli, a visszajelzés azonban valóban hiányzik. Jó a kapcsolat a vakok helyi szövetségével is. Oláh Miklós : A járadék megítélésével kapcsolatban emberi kapcsolatok tükröződnek (orvos-orvos, tanács-orvos stb.). A helyes gyakorlat az, amikor a vaksági járadékért folyamodó a tanácsnál jelentkezik, a tanács értesíti a szemész főorvost, aki visszaigazol. A megyében a járadékosok fele indokolatlan. A látóideg betegségei dominálnak. Egyes kataraktás betegek belgyógyászati szempontból nem operálhatok. Felhívja a figyelmet, hogy alaptalanul a kollegák ne bíztassák a betegeket a járadékkal kapcsolatban, mert ezáltal kellemetlen helyzetbe hozzák egymást. Márton Dezső: A tanács részéről a maga területén problémát nem észlelt. A kötelező előzetes orvosi vizsgálat jogosultsága vitatható. A saját gyakorlatában nem kér orvosi véleményt, de szívesen veszi, ha a kezelési kartont megkapja onnan, ahol a beteget előzőleg már vizsgálták. Egyes esetekben fél évre lehetne megadni a járadékot, erre azonban a rendelet nem nyújt lehetőséget. Radnót Magda: A jövőben számolni kell majd a vakok rehabilitációjával, mely újbóli vizsgálatokat jelent. Valóban nehezíti a tisztánlátást, ha nem lehet tudni, hogy a megyékben hány vak van. Mindazoknak, akiknek nem adják meg vidéken a járadékot, a fővárosba kerülnek vizsgálatra. Sokan járnak fehérbottal, s élveznek az utazáshoz kedvezményeket akiknek az nem jár. Radnót Magda, Gábriel István (Budapest) : Lymphangioma orbitae Az orbita daganatai között ritka lymphangioma két esetét ismertetik. Demonstrálják transzmissziós és scanning elektronmikroszkópos vizsgálataik eredményét, s szólnak a differenciáldiagnosztikai problémákról. Jegyzőkönyv a Magyar Szemorvostársaság 1979. november 30-án megtartott tudományos üléséről. Az ülés helye: az I. sz. Szemklinika tanterme Túri Károly (Budapest) : Többszörös agyidegsérülés szemészeti következményei Az előadó összefoglalja a koponyasérülések szövődményeként fellépő agyidegsérüléseket. Az irodalmi adatokkal egyetértésben a canalis opticus műtéti feltárását csak kivételes esetben tartja indokoltank. Az abducens bénulás műtéti indikációjához az 181
