Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-08-01 / 3. szám
EMG-t szükségesnek tartja, műtéti megoldásában a Hummelsheim-rnűtét mellett, az Aichmair által leírt m. obi. inf. beültetést javasolja. Egy eset kapcsán beszámol а ГГ—III—IV—V—VI—VII agyideg kombinált sérüléséről és annak ellátásáról. Uhrin Mária (Budapest): A kontakt röntgenbesugárzással szerzett tapasztalataink A szerző beszámol osztályukon az elmúlt 5 évben kontakt röntgenbesugárzással kezelt, 9 különböző szemosztályon szürkehályog miatt operált 20 lapszerinti hámbenövés terápiás eredményeiről. Megállapítja, hogy a besugárzás hatékonysága nagymértékben függ a betegség korai felismerésétől. Foglalkozik a megelőzés kérdésével. Remenár László: A sugárkezelést csak a szemorvos aktív közreműködésével tartja célszerűnek. Takáts István: A műtétek során hány varrattal történt a seblezárás? Radnót Magda: Érdemes volna megvizsgálni, hogy a különféle műtéti technikák után milyen gyakorisággal fordul elő hámbenövés. A kórkép nem olyan ritka, mint azt a klinikusok gondolnák; uveitis, atrophia bbi. kapcsán enucleált szemekben sokszor felfedezhető epithelisatio. A témát aktuálisnak tartja. Uhrin Mária: Intézetében a hámbenövés előfordulása 1,2%, általában 2 corneoscleralis és 1 episcleralis varratot alkalmaznak. Az operációs mikroszkóp alatt végzett műtétek után háminvázió nem fordul elő. Az Elnök bemutatja a Szemorvostársaság vendégét, Dr. Ariadna Gierek professzort, aki 1973-ban nyerte el a doktori címet, 1974 óta vezeti a katowicei Szemklinikát, 1977 óta professzor. Ugyanebben az évben lett a Sziléziai Szemészeti Intézet igazgatója. Érdeklődési köre: a mikrosebészet és a szemészeti endokrinológia. Ariadna Gierek (Katowice): Némely hormon hatása a szemgolyó belső nyomására Állatkísérletekben hisztokémiai, elektronmikroszkópos és radioimmunológiai módszerekkel vizsgálta több hormon (LH, FSH, ösztrogén, progeszteron, prolaktin) hatását a csarnokvíz keringésre. Véleménye szerint a primer glaukomában szenvedőknél az egész szervezetben észlelhető kötőszöveti elváltozások, monoaminooxidáz (MAO) aktivitás növekedés és a neuroendokrin rendszer zavarai együttesen azt a nézetet igazojlák, miszerint a glaukoma általános szervezeti átalakulások következménye. Fehér János: A glikózaminglikátokkal kapcsolatos vizsgálati eredmények felől érdeklődik, s beszámol saját hisztokémiai megfigyeléseiről glaukomás betegek esetében. Follmann Piroska : 1 00 neuroendokrin beteg nyomon követése során szerzett tapasztalatairól számol be. Felhívja a figyelmet a hypothalamopathiában konzekvensen jelentkező szemnyomáskülönbségre, s ezáltal az idegi szabályozás jelentőségére. Gábriel István Jegyzőkönyv a Magyar Szemorvostársaság 1979. december 14-én megtartott tudományos üléséről. Az ülés helye: Az I. sz. Szemklinika tanterme Németh Béla, Bencsik Rózsa (Budapest) : A látóideg betegségei gyermekkorban Szerzők a II. sz. Szemklinika 20 éves beteganyaga alapján beszámolnak a gyermekkorban előforduló, szembetűnő neurológiai eltérések nélküli látóidegkárosodásokról és az erre vonatkozó fontosabb irodalmi adatokról. A látóidegfolyamat miatt kezelt betegnek mindössze 4,7%-a volt 15 éven aluli (58 eset). Ezek közül 31 gyermek szemészeti diagnózisa atrophia nervi optici, 17 gyermeké pedig neuritis nervi optici volt. Az atrophia n. optici leggyakrabban familiáris eredetűnek bizonyulat (kongenitális dominánsan öröklődő opticus atrófia 1 esetben, Leber-atrófia 6 esetben, dominánsan öröklődő opticus atrófia 1 esetben fordult elő). A látóideg atrófiák csaknem 1/6 részét sérülés okozta. A szemészeti diagnózistól függetlenül a látóidegfolyamatok 1/5-ében valamilyen fertőző megbetegedés kóroki szerepét tételezték fel. Bohár Anna, Papp Erzsébet (Budapest): Elektrofiziológiai megfigyeléseink néhány tárolási megbetegedésben Szerzők különböző tárolási betegségben szenvedő négy gyermek EEG és ERG leleteit ismertetik. 1. Tay-Sachs-kór előrehaladott fázisában az EÉG és az ERG a gyors komponensek — másodlagos kéreg, ill. neuroepithel károsodásra utaló — nem specifikus eltéréseit mutatta. 2. Enyhe klinikai jellegzetességet mutató Niemann—Pick kóros betegük negatív' elektrofiziológiai leleteit a tárolt anyag viszonylag kis mennyisége magyarázhatja. 182
