Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 1. szám
Vörös visszfény nem nyerhető. Bal széni: ép védőszervek. Halvány társ. és bulb, conjunctiva. Cornea sima, csillogó, hátlap tiszta. Kp. mély tiszta csarnok. Iris békés. Pupilla kp. kerek, tág, centr. reagál. Lencsében az elülső és hátsó subcapsularis régióban, valamint az aequator tájon, a lencserostok lefutásának megfelelően finom, fehéresszürke pont és vonalszerű homályok. Üvegtest tiszta. Szemfenék: éleshatárú, jószínű papilla, erek aránya és lefutása normális. Ép maculatáj. RR: 130/70 Hgmm. We: 30 mm/ó. Vérkép: vvs: 4.32 M, fvs: 4200, ghb: 13.5 gr%. St: 1%, Se: 39%, Mo: 7%, Eo: 8%, Ly: 45%. Vizelet: fs: 1026(s), f: h. op. g, cu: neg. ubg: norm. Ül: elv. 1—1 fvs, hámsejt. VDRL: neg. BÚN: 18 mg%. Se kreatinin: 0.7 mg%. Vizelet fehérje (12 órán át gyűjtött 250 ml vizeletből): 65 mg%. SeCa: 10.1 mg%, SeP: 2.9 mg%. Vizelet 17-ketoszteroid ürítés: 3.4 mg% 24h alatt. Gonadotrop hormonürítés: neg. Kétirányú koponya rtg-felvétel: légtartó melléküregek, ép sella. Sweet-f. rtg.-felv.: j. o. neg. Neurológia: myotoniára utaló ortg. neurol. jel nem észlelhető Jobb szemen lencseleszívást végeztünk, műtét után zavartalan sebgyógyulás. Távozáskor jobb szemén látásélessége +9.0D sph korrekcióval 5/5 volt. Megbeszélés A szteroidártalom okozta szürkehályog kórisméjének kimondásakor a következő feltételeket kell szem előtt tartanunk: megfelelő ideig megfelelő dózisban alkalmazott szteroidféleség, a lencsehomály típusos elhelyezkedése, a lencsehomály mindkét szemlencsében megtalálható legyen, egyéb, kataraktát okozó betegség ne álljon fenn, s végül a szteroid kezelést megelőzően a szemlencse tiszta volt. Ismertetett betegünk 1 évi szteroid szedés után rövidlátóvá vált, ezen tény kellett, hogy felhívja a figyelmet a szemlencse károsodására. Összefoglaló közlemények napi 10 mg Prednisolon vagy azzal ekvivalens szer legkevesebb 1 évig tartó szedését tartják szükségesnek a lencsehomályok megjelenéséhez. Betegünk a vesebaja miatt szedett szteroidkészítményeken kívül antikoncipiens hatású szteroidokat is használt. Ezen szerek mellékhatásaként jelentkező lencsehomályokról elsőként 1971-ben Davidson és 1972-ben Varga számolt be. Típusosnak tartják a hátsó kéregben, subcapsularis megjelenésű lencsehomályokat, Francois szerint apró homályok az egész lencsében felléphetnek. A szteroid szedés mellékhatásaként keletkező lencsehomályok elhelyezkedése nem csak ebben az esetben jellemző. Számos helyi és általános megbetegedés, exogén ártalom szemlencsére gyakorolt hatása a hátsó kéregben okoz homályokat. Hátsó kéregben kezdődő kát. senilis, diabetica, tetanica, myotonica, traumatica, complicata, electrica, sugárzás okozta kát. esetében az anamnézis nyújthat segítséget. Nehéz differenciálni abban az esetben, ha a beteg scleroderma miatt szteroidot szed. A szteroidártalom teljes bizonyosságának a kétoldali megjelenést tartják. Frandsen a szer használatának beszüntetése után a homályok spontán visszafejlődéséről ír. Az irodalmi adatok szerint a szteroidok mellékhatásaként keletkezett lencsehomályok progressziója ritka, átlagban az esetek 7%-a kerül műtétre, jóllehet a tartósan szteroidot szedők 5—42%-ánál találhatók lencsehomályok. Radnót valamint Molnár és Lázár közleményeiben a leírt esetek mindegyike műtétre került. A károsodás patomechanizmusa nem teljesen tisztázott. Számolni lehet az antikoncipiensként alkalmazott ösztrogén-progeszteron lencse-permeabilitást, vízfelvételt fokozó, ezáltal lencsehomályokat előidéző hatásával. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az alapbetegség befolyásoló szerepét sem, a nephrosis szindrómában fellelhető hypoproteinaemia csökkenti a szteroidlekötést, így jöhet létre a lencsefehérjékre kifejtett mellékhatás. 53
