Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 1. szám
Szemészet 115. 7—11. 1978. Orvostovábbképzó Intézet Urológiai Klinika (igazgató: Magasi Péter egyetemi tanár) és Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinika (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Ketamin-anaesthesia okozta szemnyomásváltozások ANTAL MAGDOLNA, MUCSI GABRIELLA és FALUD I ÁRPÁD Szembetegek általános érzéstelenítése szempontjából lényeges az altatószerek intraocularis nyomásra gyakorolt hatásának ismerete. E tényező kísérleti állatműtétek során sem hagyható figyelmen kívül. A ketamin egyre elterjedtebben használatos a klinikumban és a kísérleti állatok érzéstelenítésében egyaránt. Alkalmazható mononarkotikumként, s nagy előnye, hogy intramuscularisan is adható. Az intraocularis nyomásra gyakorolt befolyására vonatkozólag ellentmondó adatok ismeretesek [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 11, 15, Ki, 17, 20, 21, 22, 23, 24]. A mérési eredmények összehasonlítását megnehezíti, hogy részben kísérletes, részben klinikai adatok, a mérések körülményei, eszközei sem azonosak. Állatkísérleteinket a kérdés további tisztázása céljából végeztük. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 21 fiatal, 2,0—3,5 kg súlyú hím csincsilla nyúlon végeztük. A vérnyomásmérés vértelen úton, pulzusplethysmográf (Pulsplethysmograph, Infraton 0S3) segítségével történt. A kísérleti nyúl mellső lábára egymás mellé két kisméretű mandzsettát helyeztünk fel. A disztális tartozott az érzékelőhöz, a proximális szolgált a végtag artériájának leszorítására. A nyomást automatikus vérnyomásmérő (Infraton, Tensiomat FIB 1) szolgáltatta, amellyel gyors felfúvás, majd szabályozható sebességű leengedés biztosítható. A felső mandzsettát egy higanyos nyomásmarker adóval (Infraton FBRI) is összekötöttük, amelynek elektromos impulzusai a regisztrátumon diszkrét nyomásértékeket jelöltek be. A két mandzsettát a plethysmográfon belül differenciál-manométerre csatlakoztattuk, így a készülék kimenő jele az artériás nyomásról már leválasztott pulzusjel volt. A regisztrátumon megjelenő pulzusjelből a systoles érték jó pontossággal olvasható le. A diastoles nyomásértékeket csak nagyobb papírtovábbítási sebességnél lehet leolvasni, ami viszont a tonográfiás görbe felvételére nem alkalmas. A szemgolyón 4 perces tonográfiát végeztünk Van Benningen elektrotonométerrel (Schwarzer) 7,5 g súlyú mérőfejjel. A helyi érzéstelenítéshez 0,4%-os Novesin oldatot alkalmaztunk. A szemhéjak és a pislogóhártya folyamatos eltartása hengeralakú műanyag terpesztővel történt. Az állatokat oldalra fordítva, kézzel rögzítettük, éber állapotban sem helyeztük kalodába. A vizsgálat minden állatnál a jobb szemen történt a két szem közötti esetleges oldalkülönbség és a konszenzuális effektus okozta hibalehetőség kizárására. A vizsgálat időtartamának 7-ről 4 percre való rövidítése — hasonlóan Marré [10] tapasztalataihoz — különösen a helyi érzéstelenítésben végzett méréseket könnyítette meg. A vizsgálatok minden esetben délelőtt 11 és 12 óra között történtek, miután a nyulak intraocularis nyomásának értéke Radnót és mtsai [18] adatai szerint napszaki ingadozást mutat. A szemnyomásértékek vizsgálatához a tonográfiás görbe kiinduló értékeit használtuk. Számításainkban a tonométeren leolvasható skálaértékeket (SKO) átszámítás nélkül alkalmaztuk. Vizsgálataink értékelésénél az alacsonyabb skálaérték magasabb szemnyomásértéknek, a magasabb SKO-érték alacsonyabb nyomásértéknek felel meg. A csarnokvíz elfolyásának jellemzésére az elfolyási koefficiens helyett Radnót és mtsaihoz [18] hasonlóan a tonogram végpontjai közötti skálaérték-különbséget, azaz a létrejött szemnyomásesést alkalmaztuk. Nagyobb skálaérték-különbség jobb csarnokvízelfolyást jelent. A tonográfia 4 perce alatt az azonos oldali végtagon 3 alkalommal mértünk vérnyomást. Az állatok aorta-pulzációját hasra helyezhető nyomásérzékelővel alakítottuk regisztrálható jellé. A görbéket a Schwarzer V 1222 polyphysiograph öt csatornája rajzolta az alábbi sorrendben (1. ábra): 1. időjel, 2. nyomásmarker, 3. artériás pulzusgörbe, 4. tonogram, 5. aorta-pulzáció. 7
