Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-02-01 / 1. szám

2. táblázat. Cs. I. esetében alkalmazott terápia és vérképváltozás a szem állapotának függvényében AIjS = antilymphocyta-szerűm, VВ = Vinblastin, thr = thrombocytaszám, ly = lymphocyta­szárn, fvs = fehérvérsejtszám A 2. héttől a beteget az I. sz. Belklinikán kezelték Cyiost mg 300-1 200 1 700 H 0 J Cortison mg 5Q( i и - —I 4 J a szem allapota <—-----------­Л- «ц* ■— thr woo/mm3 100-t 160 - 100- 120- 100-ty ioo/mm3 20 leírt adagban. Egy évig napi 20 mg Prednisolont szedett és Depersolont cseppentett na­ponta 3-szor. Az eltelt három év alatt a betegség többé nem recidivált. Az eltávolított bulbusokat szövettanilag feldolgoztuk. Mindkét esetben típusos szövettani képet talál­tunk: kereksejtes, epitheloid- és óriás-sejtes beszűrődést az uvealis traktus területén. Megbeszélés Az immunszuppresszív szerek közül a glikokortikoidokat alkalmazták először a sy. o. gyógyítására. Lymphoclastikus hatásuk az immunsejtképzést is csök­kenti, de akadályozzák az antigén feldolgozását, elterjedését, ill. hatásának ér­vény re jutását. Második esetünkben kiemelendő az extrém magas dózis, amely­­lyel az általunk ismert irodalomban eddig nem találkoztunk sy. o. kezelése kap­csán. Természetesen nem veszélytelen és nagy körültekintést igényel ilyen ma­gas dózis alkalmazása. Ha a kortizon kezelés elégtelen, cytostatikumok adása jöhet szóba. Ezek kö­zül elvileg az alkilező szerek lehetnek leghatásosabbak. Az immunfolyamatban a transzformációt érintő támadáspontjuk miatt gátolják az immunblastok ki­alakulását. Ezért gondoltunk elsősorban ezen Endoxan, ill. R74 (Lycurim) adására. Első esetünkben az Endoxan hatásosnak bizonyult. Hasonlóan ked­3 Szemészet 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom