Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)
1977-02-01 / 1. szám
1. táblázó,í Sz. Zs. esetében alkalmazott kombinált immunszuppressziv terápiát mutatja. (Beeid. = recidiva, CD = Cortrozyn depot) Prednisolon тУ Recid. Recid. 100-. 75-1 Endoxan 50-25-i ^............. "I--------1--------1--------1-------Г.............i 1 Z 3 ft 5 9 12 hét Cs. I. 16 éves férfibeteget sy. о. gyanújával utalták klinikánkra. Hat héttel azelőtt sérült bal szeméből a vasszilánkot mágnesműtéttel távolították el. Műtét után lokálisan és parenteralisan antibiotikumot kapott. Ezután még két műtétet hajtottak végre: csarnokpunkciót a vér eltávolítására és cyclodialysist a másodlagosan fellépett glaucoma ellen. Felvételkor a sérült szem corneáján hegvonal, a csarnokban az irissel összenőve izzadmányhártya látható. Kezdődő phthisis bulbi. A másodjára megbetegedett jobb szemen akut iridocyclitises és papillitises tünetek dominálnak. Visus j. o.: 0,5 b. o.: fényérzés bizonytalan, nem lokalizál. A bal szem azonnali enucleatiója után kortikoszteroid terápiát kezdtünk lokálisan és általánosan. Depersolon szemcsepp és Hydrocortison szemkenőcs mellett antibiotikumot és pupilla tágítást alkalmaztunk. Per orálisán Isonicidet, antibiotikumot és n;ipi 90 mg Prednisolont kapott a 60 kg-os beteg. Két nap alatt papillitise javult, visusa: 1,0, CFF: 45. Az elülső uvealis tünetek változatlanok maradtak. Egy nap múlva látása 0,5-re csökkent, ismét az opticus gyulladásos tünetei kerültek előtérbe. Ekkor gondoltunk először cytostatikumok adására; az eddigi terápiát R74-gyel (Lycurim) egészítettük ki. Az 540 mg összdózist 9 nap alatt kapta meg a beteg. Az általános cytostatikus terápia mellett lokálisan naponta 5 X adtunk ALG cseppet, amelyet korábban transzplantációs immunológiai reakció gátlására klinikánkon több ízben sikeresen alkalmaztunk (Alberth és Leövey). A beteg állapota fenti terápia mellett is stagnált, javulása nem következett be. Közben nagy hasi görcsök léptek fel, amelyet akut gastroenteritis okozott. A per orálisán adagolt Prednisolont ezért kihagytuk. A beteg visusa 12 óra alatt 0,08-ra romlott, a gyulladásos tünetek progrediáltak, a funduson konfluáló, chorioretinitis^s gócok alakultak ki. Az elégtelennek bizonyuló R74 terápia helyett kombinált cytostatikus és intravénás ALG kezelésre készültünk. Ennek belgyógyászati vonatkozásai miatt a beteget az I. sz. Belklinikára tettük át. Az ott alkalmazott gyógykezelést (Prednisolon, Imuran, Leukeron, Vinblastin, ALG) folyamatos vérkópkontroll egészítette ki (2. táblázat). A gyógyszerek dózisát és a kezelés időtartamát a szem állapota szerint határoztuk meg: javulás esetén az adagokat csökkentettük, ill. kevésbé hatásos gyógyszerekre tértünk át. A belgyógyászati kezelés 4. napjától szteroid diabetes alakult ki, amelyet inzulin, majd Bucarban adásával tartottunk egyensúlyban. A cytostatikus kezelés 2. hetben felső légúti fertőzés, bronchitis miatt Sumetrolim kezelésben részesült a beteg. A klinikai kezelést a szem teljes gyógyulásáig folytattuk, majd a következő fenntartó adagot állítottuk be: Leupurin 100 mg/die, Leukeran 5 mg/die, Cuprenil 600 mg/die, Prednisolon 20 mg/die. Hat hét múlva a folyamat recidivált. Visus: 1,0, de a cornea hátsó felszínén több, nagy, hópehelyszerű precipitatum, iris pupillaris széle több csipkével lenőtt a lenese elülső felszínéhez. A kortikoszteroid adagot napi 150 mg-ra emeltük fel a fenntartó dózisú cytostatikus kezelés mellett. A kortizon adagjának fokozatos csökkentése mellett restitutio ad integrum következett be, mely után fél évig szedett cytostatikumot a fent 32
