Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
Anyagunkban a felnőtt sérültek kezelés utáni látáseredményei jobbak mint a 14 éven aluliaké (p<0,l). (Söllner anyagában és a mi anyagunkban az áthatoló szemsérült gyermekek V átlaga közt statisztikailag nincs értékelhető különbség, a p>0,7.) Saját adataink szerint gyermekek áthatoló szemsérülése után szignifikánsan ritkábban keletkezett gyulladásos szövődmény, mint felnőtt szemsérülések után (p^O ,001). E két statisztikailag értékelhető különbséget a következőkkel magyarázhatjuk: a fejődésben levő szemgolyó érzékenyebb a mechanikus hatásokra, a gyermekek szervezete a gyulladást keltő provokációkra adekvátabb reakcióval válaszol, a gyógyszerek a fiatal szervezetben általában zavartalanabbul küzdhetik le a gyulladást keltő ágenseket. A 6 órán túl ellátottak jobb V eredménye minden bizonnyal összefüggésbe hozható javuló egészségügyi ellátásunkkal és a hatékonyabb egészségügyi felvilágosító munkával, ugyanis a súlyosabb, a látást nagyobb mértékben rontó esetek túlnyomó többsége 6 órán belül ellátásra került. A corneosclerális területen áthatoló sérülésekben elsősorban azért a legroszszabbak a V eredmények, mert ezek a sérülések átlagosan sokkal kiterjedtebbek, mint csak a corneát, vagy csak a sclerát ért sérülések. Pockrand és mtsai (1974) szerint minél nagyobb a sebzés kiterjedése, átlagosan annál rosszabb az elért V. A szignifikánsan ritkábban előforduló gyermekkori sclera sérülések két okkal magyarázhatók: az egyik az, hogy a gyermekek legtöbbször játék, futkározás közben sérülnek és általában a sértő tárgy irányába néznek; a másik ok pedig az, hogy a felnőttek nagyon sokszor úgy sérülnek munkahelyükön, hogy a sérülést okozó tárgy nem a saját, hanem a szomszédos munkahely felől, tehát sokszor oldalról (és váratlanul) éri őket. Az io. it.-ek kisebb arányszáma elsősorban azzal magyarázható, hogy a gyermekek ritkán kerülhetnek szilánkveszélyes munkahely közelébe. 12 gyermekszemből távolítottunk el it.-et,a V átlag 0,412 lett, 3 szemben az it. bentmaradt, a V átlag 0,183 lett. Ezek a V átlagok lényegében nem különböznek a felnőttek hasonló eseteiben elért V átlag eredményektől. Az eltávolított io. it.-ek esetében elért szignifikánsan jobb V eredmények is szinte kötelezővé teszik számunkra, hogy még a nem mágnesezhető it.-eket is eltávolítsuk mindazokban az esetekben, melyekben gyakorlatunk, technikai lehetőségeink az eltávolítást használható látás reményében lehetővé teszik. Egyes esetekben pszichés okok is indikálhatják az it. eltávolítását, még rossz fényérzésű szemből is. A gyermekek áthatoló szemsérülése után még ma is elvész a sérült szemek egynegyede és a sérülés előtti V átlagnak mintegy a fele. E téren a továbbiakban is kettős a feladatunk: a sérülések megelőzése és a sérültek minél korszerűbb ellátása. Gyermekek sérülése többségében játék, mégpedig jórészt felelőtlen játék közben történik. Anyagunkban a sérülések közel felét a következő tárgyak okozták: üvegszilánk (néhány esetben a sérülés közben eltört szemüveg), fa (elsősorban szúrásra is alkalmas botok, gallyak) és robbanószerszilánk (köztük sajátkészítésű robbanószerek). A gyermeksérülések száma megfelelő neveléssel, kevésbé veszélyes játékszerekkel csökkenthető. Bár vannak adatok, hogy a szemüveg több esetben védi meg a szemet mint amennyi balesetet okoz, mégis tovább csökkenthetnénk a szemüveg közvetve okozta balesetek számát, ha a gyermekeknek szilánkmentes szemüveget adhatnánk. Münchow (1966) hozzászólása is Söllner előadásához a nevelés és a felvilágosítás szükségességét igazolja: a Robin Hood tv adásának első sorozata idején feltűnően megszaporodott a nyíl okozta sérülések száma; a második sorozat 84
