Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Óvodáskorú gyermekeknek az absztrakt geometriai formák észlelése komoly nehézséget okoz, számukra minden alak „valalmi” és nemcsak az észlelésben, hanem a gondolkodásban is értelmezésre törekszik. Az ilyen vizsgálatot tovább nehezíti, hogy a lateralizációs készség csak későbbi életkorban alakul ki. Felnőtt analfabéta, aki ugyan írni-olvasni nem tud, gondolkodásban eljutott az alapvető absztrakciós gondolati műveletekig és a vizsgálati feladatot minden különösebb nehézség nélkül megoldja. Az a módszer, mely felnőttnél megfelelő — még ha analfabéta is az illető —, nem megfelelő óvodáskorú gyermekek vizsgálatánál, mert kettőjük között csak az az egyező, hogy egyik sem tud írni-olvasni. Maga a vizsgálati eredmény a látásélességre vonatkozólag pontos lenne, ha biztosak lehetnénk abban, hogy a gyermek hajlandó az együttműködésre, illetve egyáltalán megérti-e a feladatot. A leírt nehézségeket próbáltam kiküszöbölni egy általam módosított látásélesség-vizsgáló táblával. Ez a 70 X 40 cm nagyságú fehér alapú tábla a minden szemészeti vizsgálóban használatos Blaskovics—Kettesy féle látásélességvizsgáló készülékbe, illetve bármilyen standard megvilágítású tábla keretébe helyezhető. Ezáltal az előírt megvilágítás biztosított. A táblán kilenc darab, egyformán 9 cm nagyságú, gyermekek számára jól ismert mesefigura fekete körvonalakkal van kirajzolva. 3. ábra I. táblázat A korrekció nélküli látásélesség százalékos alakulása 128 vizsgált gyermeknél 3 éves, majd в éves korban Látásélesség Módosított vizsgálótábla Ammon-jeles vizsgálótábla 3 éves 6 éves 3 éves 6 éves 1,0—0,8 42 51 30 48 0,7—0,5 44 33 49 34 0,4— alatt 14 16 21 18 46
