Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Mindegyik mesefigura mellett rejtett mágnes helyezkedik el, mely fehér korongon levő Ammon jeleket — azok hátlapjára ragasztott vaslemez által — tartja. Vizsgálatnál a gyermek kézbe kap egy kartonpapír négyzetet, vagy korongot, melynek mindkét oldalán azonos állású jel van. így a vizsgált és a vizsgáló is látja a jel állását. A mesefigurák melletti jeleket forgatva és cserélve a gyermeknek szabályos 5 méter távolságból azt kell megmondania, hogy a kérdéses jel melyik mesefigura felé mutat és a kezében levő jelet ugyanúgy kell forgatnia, ahogy a kérdéses jel áll. Az otthon végzendő pupillatágítás idejére a gyermek, illetve kísérője megkapja az olvasótábla kicsinyített képét a jelek állásának egy változatával. Otthon a gyermek jobban megtanulja és megismeri a mesefigurákat. Mivel a jelek 360°-ban bármilyen helyzetbe forgathatók és a jelek az egyes figurák között felcserélhetők, a vizsgálati helyzetet a gyermek előre betanulni nem tudja. Az ismertetett vizsgálati módszer előnyei: óvodáskorú gyermekeknél is biztosított a nemzetközi standard alapján történő vizsgálat. A vizsgálat a gyermek érdeklődését felkelti, mert ismert és kedvelt mesefigurákkal találkozik, ugyanakkor a jelek háttérbe szorulnak, nem főszereplői a vizsgálatnak. Nem a négy főirány fogalmával kell a gyermeknek dolgozni, hanem számára könnyebb és érthetőbb válaszokat kell megadni. A vizsgálat hasonlít egy játékos helyzethez, a gyermek nincs passzivitásra ítélve, sőt azzal, hogy egy „minta” jelet ő maga is megfelelő helyzetbe forgat, aktívan részt vesz a vizsgálatban. Itt külön megemlítem, hogy ebben az életkorban a cselekvés egyik fő motívuma az utánzás, ezért a gyermek szinte önkénytelenül leutánozza az Ammon-jel helyzetét. Ez egyben kettős kontrollt is biztosít. A pupillatágítás időszakában a gyermek otthon, saját ismert környezetében begyakorolhatja a vizsgálatot, ezzel megszűnik az új, ismeretlen helyzet feszültséget okozó hatása. Különösen jelentősnek tartom, hogy a gyermek otthon, saját tanulási tempójában tud gyakorolni. Az ismertetett olvasótáblát — melynek kivitelezésében Dr. Orosz Sándor főorvos (BM Korvin Ottó Kórház-Rendelő) nagy segítségemre volt és ezt ezúton is köszönöm — munkahelyemen újításként elfogadták és öt éve használjuk 3—6 éves gyermekek vizsgálatánál jó és megbízható eredménnyel, így a kórházunk területén működő óvoda gyermekeinél ezzel a táblával végeztük a szűrővizsgálatot és mivel ezek a gyermekek igényjogosultságuk miatt későbbiekben is hozzánk tartoztak, módunk volt őket iskoláskorukban is kontrollálni és utólag is igazolódott, hogy 80%-os biztonsággal szűrtük ki a fénytörési hibákat. Hasonló jó eredményről tájékoztattak azok a kollégák is, akik a táblát saját munkahelyükön kipróbálták és jelenleg is használják. IRODALOM: I. Kreiker Aladár: A szem fénytörése. Debrecen, 1922. — 2. Molnár Kálmán : A kancsalság korszerű kezelése a gyakorló szemorvos szemszögéből. Szemészet, 1959. szeptember. — 3. Galli Lóránt és Novák Erna: Snellen-principium alapján készített képes olvasótábla. Szemészet, 1966 december. — 4. Rubinstein Sz. L. : Az általános pszichológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest ] 964. — 5. Kiss Tihamér : Életkorok pszichológiája. Gondolat, Budapest 1966. — 6. Woodworth R. S. és Schlosberg H. : Kísérleti pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966. — 7. Clauss—Hiebsch Gyermekpszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest 1964. — 8. Mérei Ferenc és V. Binét Agnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest 1970. Б e л л а к, Э.: Модифицированная таблица для определения остроты зрения у детей Bellák, Е.: Modified vision acuity investigating table for children E. Bellák: Modifizierte Tabelle für die Prüfung der Sehschärfe bei Kindern 47
