Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-08-01 / 3. szám
A lymphadenosis egyes megfigyelések szerint sarcoma, ill. leukaemia előjele, ezért jelenlétét figyelmeztetőnek tekintik. Spontán visszafejlődését is leírták. A lymphocytomák kifejezetten sugárérzékenyek. Esetünk ismertetése L. J. 63 éves nőbeteg elmondta, hogy mintegy 3 hónapja a bal felső szemhéján egy „pattanás” van, amely növekedik. Fájdalmai nem voltak, de az utóbbi hetekben nehezen tudja nyitni a szemét. Semmiféle komolyabb megbetegedése nem volt, tudomása szerint édesanyját szürkehályog miatt operálták. Látása jobb szemén corr.-val 0,7, bal oldalon 0,4 ünj. Szemfeszülése normális. Pupillák, szemmozgások rendben. A jobb lencsében finomabb, a balban durvább veszszős homályok. A szemfenéken a kornak megfelelő érjelek retinopathia nincs. A bal felső szemhéja kissé lecsüng. A felső-belső zugban 18x9 mm nagyságú, a bőr szintjéből előemelkedő, azzal jól elmozgatható, fájdalmatlan, sárgásán ne.dvező felszínű képlet van. A laboratóriumi leletekben — vizelet, süllyedés, mennyiségi és minőségi vérkéj), complement-reakció, alvadás, thrombocyta szám — lényegi eltérés nem volt. A mellkas rtg kóros elváltozást nem mutatott. Az onkológus a fenti képleten kívül eltérést nem talált, műtétet javasolt. A belgyógyász az életkornak megfellő statust írt le. Idegrendszeri eltérés nem volt. A tumort az épben távolítottuk és a hiányt Fricke-lebennyel pótoltuk. A gyógyulás zavartalan volt. Histológiai vizsgálat: Az elvékonyodott hám alatt sejtdús kéjüet van. A sejtek jelentősebb hányada nagy lymphocytákhoz hasonló, kisebb részük monocytákra és kötőszöveti vándorsejtekre emlékeztet. Mellettük reticulum-sejtek és kevés számú eosinophil sejt látható. Dg: lymphadenosis benignum cutis. Ajánlatos a beteg ellenőrzése és haemoblastosis irányában történő vizsgálata (dr. Péró Csaba). Szemhéji lymphadenosis esetét ismertettük. A ritka elváltozás kezdődő mechanikus ptosist okozott. Hazánkban conjunctivalis lymphoma kapcsán Radnót és Lapis foglalkozott ennek a klinikailag és histológiailag is problematikus természetű daganatnak az ultrastructurájával. Megállapították, hogy főleg lymphoid elemekből, kisebb részben reticulocytákból áll. Közöttük atypusos, a lymphogranulomatosisnál előforduló lebenyes vagy többmagvú óriássejtek vannak. Véleményük szerint ezek a vonatkozások a lymphoma hyperplasiogen jellegét támasztják alá. A lymphadenosis cutis jelentőségét az adja meg, hogy előjele lehet sarcomának és haemoblastosisnak. Jampol és mtsai szerint ezek a tumorok a megbetegedés széles skáláját képviselik a pseudo tu mórtól a nyilvánvalóan malignus elváltozásig. Betegünkön a műtét óta eltelt öt hónap alatt sem helyi recidivát, sem általános megbetegedésre utaló jelet nem tapasztaltunk. Rendszeres ellenőrzését folytatjuk. IRODALOM: 1. Duke-Elder, S.: System of Ophthalmology. Vol. VIII. H. Kimpton London 1965. — 2. Jampol, L. M., Marsh, J. C., Albert, D. M., Zimmerman, L. E.: Am. J. Ophthal. 79, 279 (1975). — 3. Pastinszky, I., Rácz, I. : Belbetegségek bőrtünetei. Medicina Budapest (1959). — 4. Radnót, M., Lapis, К.: Szemészet 106, 3 (1969). — 5. Velhagen, K.: Der Augenartz. Band III, V. G. Thieme Leipzig (1960). — 6. Venkei, T., Sugár, J.: Early Diagnosis Pathology and Treatment of malignant Tumors of the Skin. Akadémiai kiadó Budapest (1965). — 7. Walter, F., Lever, M.: Histopathology of the Skin. J. B. Lippincott Company. Philadelphia—Toronto (1961). Цыгань, A.: Доброкачественный лимфаденит кожи C z i g á n у, А.: Lymphadenosis benignum cutis A. Czigúny: Lymphadenosis benignum cutis 169
