Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)

1976-05-01 / 2. szám

ráció, amely a károsodott szövetek lebontását és az új struktúrák felépítését jelenti. Házinyulak szaruhártyáján különböző nagyságú mész-sérülést létrehozva a regeneráció jelenségeit tanulmányoztuk. Ultrastrukturális vizsgálataink azt mutatják, hogy a háim sejtek, a keratocyták, a leukocyták, valamint az endothel sejtek lebontásában és a fel­építésben egyaránt részt vesznek. Ifj. Tapasztó István: A kötőhártya maródásos sérüléseinél használt Bioplast alkalmazási előnyei a műtéti megoldásoknál A kötőhártya maródásos sérüléseinél és a maródásos sérülések után létrejött állapo­tok műtéti megoldásainál kipróbálták a Bioplast (fibrinből készített) műanyag lapok használatát a kötőhártya pótlására. Összehasonlították szájnyálkahártya beültetés és Bioplast beültetés után a könnyfehérjék biokémiai mutatóit, és az eredmények azt mutatták, hogy a Bioplast alkalmazása után sokkal hamarabb áll helyre a könnyfehér­jék fiziológiás eloszlása. Műtéti megoldásoknál a Bioplast klinikailag és esztétikailag sikerrel alkalmazható nagy kiterjedésű kötőhártyahiányok pótlására. Opauszki Anna, Bencsik Rózsa: A G-vitamin szerepe a szem maródásos és égési sérüléseinek kezelésében Beszámolnak lokálisan adott C-vitamin alkalmazásról különböző súlyosságú maró­dások és égések esetében. Hangsúlyozzák a hámrétegreakciót serkentő hatását. Hank Csilla, Kántor Géza: A mész-sérülések komplex kezelése Az előadók beszámolnak az osztályukon az elmúlt 3 évben kezelt mész-sérülteknél elért eredményekről. Minden esetben komplex kezelést alkalmaztak. Ennek lényege a következő: 1. az első szakaszban biztosítani a szaru- és a kötőhártya táplálását, 2. majd a szaruhártya bámosodása után megakadályozni, ill. csökkenteni a hegesedést, a szaruhomályokat. Náday Endre, Deák György: Szemorvosi tevékenység az égési osztály munkájában Kórház égési osztályának 10 éves tapasztalata, és az elmúlt 2 év alatt kezelt betegek adatainak értékelése alapján ismertetik azon lehetőségeket, melyekkel a szemorvos az általános égett beteg ellátásában segítséget nyújthat. Meghatározzák a szem és járu­lékos részeire is kiterjedő égések esetén a primér és késői műtéti beavatkozások indiká­cióit és mértékét. В szekció. Uléselnök: Korchmáros Imre Bőgi Júlia, Tors Eszter: Gyermekkori szemsérülések és megelőzésük A szerzők 1343, 16 éven aluli gyermek sérüléseiről számolnak be (1959 —1974). Anyagukban 31,5%-ban szerepel áthatoló, 39%-ban tompa sérülés, 29,5%-ban egyéb traumás elváltozás, melyek között a kisgyermekkorban előforduló mész okozta maródá­sok számának növekedése feltűnő. A statisztikai feldolgozáson túl, a megelőzés lehető­ségeire hívják fel a figyelmet. Szalay Edit, Korchmáros Imre: Gyermekkori áthatoló szemsérülések beteganyagunkban 1967 és 1973 között észlelt 109 esetük elemzése és a látáseredmények (összátlag 0,344) statisztikai értékelése alapján összehasonlító értékelést végeznek adataik és más szerzők adatai között. Ismertetik az újabb kezelési irányelveket és hangsúlyozzák a rehabilitáció fontosságát. Sármány Judit: Gyermekkori szemsérülések anaesthesiológiai problémái A gyermekkorban levő szemsérüléseket általában általános érzéstelenítésben kell ellátni. Klinikánkon 10 év alatt 91 esetben vált szükségessé ilyen beavatkozás. Ilyenkor rövidebb idő áll rendelkezésre az altatás előkészítésére, mint máskor. A sérült gyermek ellátása gyors beavatkozást igényel. Az operatőrnek és az anaesthesiológusnak a műtéti és érzéstelenítési eljárások közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztania, a beteg általános állapotának és sérülésének megfelelően. Kincses Éva: Kísérletes phacogen uveitis Szerző heterolog, homolog és autolog rendszerben vizsgálta a phacogen uveitis kiala­kulásának lehetőségét. Nyulak lencsetokját megsértette előzetes immunizálás után. Regisztrálta a fellépő gyulladás mértékét, majd elvéreztetés és enucleatio után immu­nológiai és hisztologiai módszerekkel bizonyította a gyulladás kialakulását, ill. a lencse­ellenes antitestek termelődését. Süveges Ildikó, Szegedi Gyula, Fekete Béla: Adatok a sympathiás ophthalmia terápiájához A sympathiás ophthalmia kezelésében az 1950-es évek eleje óta alkalmazzák a szte­­roid terápiát. Az esetek nagy részében hatásos, történtek azonban közlések, ahol lokális 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom