Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám
Szemészet 112. 71—75. 1975. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinika (igazgató: fíadnót Magda egyetemi tanár) és az Országos Traumatológiai Intézet (főigazgató: Szántó György egyetemi tanár) közleménye Szemfenéki vérkeringés vizsgálata szívmegállás esetén FEHÉR JÁNOS, ANTAL MAGDOLNA és HE ID.JÓZSEF A vérkeringés általános zavarai jellegzetes szemfenéki tüneteket okoznak. fíadnót (1943) orthostaticus hypotoniás beteg szemfenéki ereiben szakadozott véráramlást figyelt meg collapsusban, amely a vérnyomás rendeződésével megszűnt, de ismét megjelent, amint a vérnyomás leesett. Egyidejűleg a szemtensio vérnyomástól függő ingadozását is megfigyelte. Koverkian (1957, 1961) a klinikai halál beállta után, amikor a szívműködés megszűnt, a vérnyomás eltűnt, a retinalis vénákban még percekig szemcsés áramlást figyelt meg. Lényegében hasonló tapasztalatokról számolt be Molnár és Soós (1974). Állatkísérletekben Thuránszky (1957) azt tapasztalta, hogy 50—60 Hgmm-es systolés vérnyomásnál a kis vénákban, 40 Hgmm-nél pedig valamennyi szemfenéki vénában szemcsés áramlás látható. A vérnyomás további csökkentésével előbb csak néhány artériában, 20 Hgmm-es vérnyomás alatt pedig valamennyi szemfenéki artériában ún. sludge-képződés látható. Felvetődik a kérdés, hogyan reagálnak a retina vascularizált rétegei a keringés megállására, illetve meddig képesek elviselni azt. Ez a probléma egyrészt a klinikai halál, illetve a resuscitatio során vetődik fel, másrészt alapvető klinikai jelentősége van a szemfenéki keringés helyi károsodásaiban, mindenek előtt az arteria centralis retinae és ágainak elzáródása esetén. Anyag és módszer Kísérleteinket 8—10 kilogrammos korcs kutyákon végeztük 12 esetben. Evipan narkózisban a légköri nyomáson mesterségesen lélegeztetett kutyák mellkasát megnyitva a pericardium-zsákba fiziológiás konyhasó oldatot fecskendeztünk, kb. 150—200 ml-t néhány másodperc alatt, amíg a mesterséges szívtamponád következtében a szívműködés meg nem állt (Heid 1961, 1963). Ettől az időponttól számítva 1—9 percig tartottuk fenn a szívmegállást, majd a pericardium-zsák megnyitásával a szívtamponádot megszüntettük. Eseteink egy részében a szívműködés direkt kézi masszázs után megindult. Az esetek másik részében kamra-fibrillatio lépett fel, amit 300 Voltos, 0,1 Amperes váltóáram 0,1 másodperces alkalmazásával defibrilláltunk és ezután kíséreltük meg a szívet masszázzsal elindítani. Öt percnél tovább tartó szívmegállás után ez nem járt sikerrel. A kísérlet alatt folyamatosan regisztráltuk a keringés legfontosabb jellemzőit. Öt csatornás Biokomb készülékkel a szívműködést (EKG I. végtagi elvezetésben), a vérnyomást véres úton mérve a jobb oldali arteria carotis communisban, a véráramlást a bal oldali arteria carotis communisban. A pulzusgörbét fotocellás érzékelővel a nyelvről vettük le. Végül a pericardiumban létrehozott nyomást egy házilag módosított manométerrel mértük és vittük át a regisztráló készülékre. Az 1. ábra a kiindulási helyzetben (a), és kísérlet alatt készült (b) regisztrátumot mutatja. Az elmondottak mellett a kísérlet alatt Zeiss funduskamerával a szemfeneket figyeltük, és 30 másodpercenként fekete-fehér, illetve színes felvételeket készítettünk, a lehetőségekhez képest mindig ugyanarról a fundusrészletről. Előzetesen a pupillát Mydrummal kitágítottuk, a szemrést terpesztővel feltártuk és 71
