Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám
kétszer kisebb a recidiváló képessége, másrészt sugárérzékenységük is sokkal nagyobb, valamint, bogy metastasist soha nem képeznek. A felső szemhéj rosszabb gyógyeredményeit is nyilván az okozza, hogy innen több spinalioma indult ki, de a basaliomák esetében is itt a legnagyobb a recidivakészség. A különféle kezelési eljárások hatását összehasonlítva megállapítható, hogy a legkevesebb recidiva a korai esetekben végzett sugárkezelés után volt valamint, hogy a kontakt röntgenbesugárzás eredményei jobbak, mint a rádiumtűzdeléséi. A recidivák okait részben a szemhéj anatómiai felépítésében, a gazdag nvirokér hálózatban, részben a nem adekvát kezelési eljárásban kell keresnünk, így pl. ha csak a tumor elektroexcisióját, vagy elektrocoagulatióját végezzük el kiegészítő besugárzás nélkül. A topográfiai helyzet miatt az ablastikus műtét ritkán végezhető el, ezért kell a műtétet kiegészíteni sugárkezeléssel. Rádiumtűzdelés után főként széli recidivák fordulnak elő. Ennek oka részben a rádiumtű körüli meredek dózisesés, részben az a körülmény, hogy a peritu moralis szórás kívül esik a tű geometriája által meghatározott hatásos sugárnyalábon. Kontakt röntgenbesugárzással, megfelelő biztonsági zóna mellett, e területek is megfelelő dózisú sugárkezelésben részesülnek. Tovább javítja a sugárfizikaisugárbiológiai helyzetet az elektronbesugárzás alkalmazása, mely különösen nagykiterjedésű szemhéjtumorok esetén az irodalom adatai alapján különösen alkalmas a tumor elpusztítására, mellékhatások nélkül [7]. Intézetünk betatron készülékével rövidesen elektronbesugárzást is fogunk végezni, addig ilyen vonatkozásban az irodalom adataira kell szorítkoznunk. Összefoglalás A szemhéj rosszindulatú daganatainak kezelésére a korai stádiumokban a kontakt röntgenbesugárzást, későbbi stádiumokban a kombinált műtéti — sugaras kezelést tartjuk eredményeink alapján választandónak. IRODALOM: 1. Bihari, Ö., О ódán, F.: 25 év a rákellenes küzdelem szolgálatában. Budapest, 1 963. — 2. Fitzpatrick, P. ./., Alit, 11'. E. C., Thompson, G. A.: Cancer of the eyelids: their treatment by radiotherapy, С. M. A. Journal, June 10, 1972/Vol. 106. — 3. Tarkkanen, A., Merenmies, L.: A szemhéjak malignus daganatairól. Magyar Onkológia, XVI1. 1. 1973. — 4. Bihari, ö., Godán, F.: Szemhéjrák kezelése során nyert tapasztalatok. Magyar Onkológia, VII. 4. 1963. — 5. Kodé, I.: Általános sugártherapia. Medicina, 1962. — 6. Kodé, 1A szem daganatainak sugárkezelése. Magyar Onkológia, XVI. 4. 1972. — 7. Ennuyer, .4. et Bataini, P.: Indications et résultates de I’électronthérapie. Journal de Radiologie et d’Electrologie, 1971, Tome 52, No. 10. Д e н э ш Д ь.: Лучевое лечение рака глазного века Для лечения опухоли века в ранних стадиях автор на основании собственного опыта рекомендует контактное облучение рентгеновыми лучами, в поздних стадиях рекомендует применять комбинацию операции и облучения. G у e n e s, Gy.: Radiotherapy of palpebral carcinoma Results suggest contact X-ray therapy against palpebral malignancies in the early stage, however the combination of surgery and irradiation later. Gy. G у e n e s: Zur Strahlenbehandlung des Augenlidkarzinoms. Aufgrund der eigenen Ergebnisse ist für die Behandlung der malignen Tumoren des Augenlids im Frühstadium die kontakte Röntgenbestrahlung die Methode der Wahl, in den späteren Stadien eine kombinierte Operation-Strahlenbehandlung. 70
