Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)

1975 / 1. szám

Schuleket Jendrassik Jenő és Fodor József ajánlották levelező tagul másodízben, miután egy ízben Balogh Kálmán már javasolta. Megválasztása idején Schulek nemcsak a szemészeti tanszék kiváló vezetője, hanem az orvoskar és az egész orvosi társadalom egyik legkiemelkedőbb köztiszteletben álló egyénisége volt.

Schulek Vilmos székfoglaló előadása az Akadémián 1892. január 28-án hangzott el Sphincter olysis anterior címen. Megjelent a Természettudományi Értekezletekben (XXII. 3. szám) és könyvalakban is 1892-ben 53 lap terjedelemben. Ennek a műtétnek ismertetése e helyen nem szükséges, hiszen ma is fegyvertárunkba tartozik, bár a sebellátás mai technikája mellett ritkábban kell végezzük.

Schulek számos előadást tartott az Akadémián, ,,A szürke hályognak egy új műtéti módjáról”, ,, Műszerek bemutatása hályog-eltávolító saját módszeréhez”, ,,A szemcsillagnak kiszelése forradásból”, ,, Vérfoltok hómezőn és vöröslátás sötétben” stb.

Schulek, akit a magyar szemorvosi iskola megalapítójának tekinthetünk, számos kiemelkedő tanítványt nevelt, akik méltó utódok lettek és a magyar szemészetet európai rangra emelték. 1905-ben hosszabb betegség után halt meg. Az Akadémia nevében Genersich Antal búcsúzott tőle a ravatalnál.

Az Országos Szemészeti Intézet 1972-ben tiszteletére emlékérmet és jutalom díjat alapított, amelyet az Intézet Collégiuma a magyar szemészet érdekében kifejtett kimagasló érdemekért 4 évenként utal oda egy magyar szemésznek.

Hirschler és Schulek korában a Magyar Tudományos Akadémia ülésein tagjain kívül mások előadásai is elhangzottak, így szemészeti vonatkozású munkák is. Klug Nándor több ízben bemutatta Szili Adolf munkáit. Klug Nándor előadást tartott 1875-ben „A színérzésről indirect látás mellett”. Thanhoffer 1874-ben „Adatok a szem porchártyája szövettanához” címen adott elő.

Hőgyes Endre 1880-ban és 1881-ben tartotta meg két felolvasását, amelyek kiemelkedő jelentőségűek voltak: „Az akaratlan együttjáró, kétoldali szemmozgások idegmechanizmusáról” és „Az associált szemmozgások ideg-mechanizmusáról”.

1906-ban Thanhoffer Lajos terjesztette elő Goldziher Vilmos Adatok a trachoma kórbonctanához című munkáját.

Siklóssy Gyula mint vendég 1906-ban tartotta meg Tanulmányok az éleslátásról c. előadását (Megj. az Orvosi Hetilapban 1906-ban). Tangl Ferenc terjesztette elő ugyanebben az esztendőben Révész Gyula Színes fényingerek hatásáról c. dolgozatát.

Szemészeti vonatkozású dolgozatok hangzottak el kiváló ideggyógyászok részéről. Schaffer Károly A családi vakságos idiotaságról című munkáját Jendrassik Ernő 1907-ben mutatja be. 1931-ben már Schaffer Károly terjeszti elő Sántha Kálmán Újabb adatok a családi vakságos idiótaság kortanához című munkáját.

A következő szemészeti vonatkozású előadás csak 20 esztendő múlva 1951-ben hangzott el az Akadémián. Tehát azokban az évtizedekben, amikor a világon legjobban ismert két magyar szemész Blaskovics László és Imre József működött, az Akadémián a szemészeti tárgyú előadás nem szerepelt.

4