Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 1. szám
Szemészet 112. 3—4. 1975. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 150. évfordulójára BADNÓT MAGDA A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk azokról a szemészekről, akik munkásságukkal kiérdemelték, hogy a legmagasabb tudományos fórum tagjai lehessenek. Két szemész tagja volt az Akadémiának. Hirschler Ignácot 1869. április 13-kn Eötvös József elnöklete alatt tartott nagygyűlés választotta levelező tagul, Schulelc Vilmost pedig 1889. május 3-án választották levelező taggá. Mindketten a III. osztály tagjai voltak. 1867-ben Arany János titkársága alatt megváltozott az Akadémia szervezete. Addig mindenben a hat osztály együttes ülése döntött, ezután minden osztály önállóan folytatja munkáját. 1869-ben újabb módosítás történt, három osztályt állítanak fel, I. o. irodalom és nyelvészet, II. o. történelem, III. o. természettudomány és matematika. Mind Hirschler, mind Schulek munkásságát jól ismerjük. Jelenleg elsősorban az Akadémiával kapcsolatos tevékenységükről emlékezünk meg. Hirschler Ignác székfoglaló előadása, amely 1870. február 7-én hangzott el ,,Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésről, mint a láttompulat okáról” volt. Nagy gonddal és precizitással írja le a toxikus neuritis —- amelyet amblyopia alcoholicának nevez — tüneteit, valamint az alkoholizmus egyéb következményeit. A kórképet 156 saját észlelése alapján elemzi. Az előadásban, amely a Szemészet-ben 1870-ben jelent meg, ma is megszívlelhető pontos megfigyelések találhatók. Hirschler Ignác az Akadémia összes ülésein — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint — nem vett részt, de a Mathematikai és Természettudományi Bizottságban az orvosi tudományokat képviseli 1878—1883-ig. Ismételten előadást tartott az Akadémián, így 1872-ben ,,A festanyagos rakodmányokról a szem porchártyájában”, 1874-ben ,,A magzati láta hártyának fennmaradásáról”. Az akadémiai jegyzőkönyvekben olvasható, hogy Hirschler ismételten bírálatra kapott orvosi, nem szemészeti vonatkozású anyagot is. Hirschler Ignác munkásságát folyóiratunk hasábjain ismételten méltatták, hiszen a „Szemészet”-ről, a korszerű magyar szemészet kialakulásáról Hirschler neve nélkül nem lehet megemlékezni. 1891-ben bekövetkezett halálakor, amelyet az Akadémián 1891. dec. 7-i összes ülésen Szily Kálmán főtitkár jelentett be, a Hőgyes Endre szerkesztette Orvosi Hetilapban Hirschlerről Markusovszky emlékezett meg. Ebből a megemlékezésből idézünk: ,,Fényes lapok azok, melyek az ő szemészeti működéséről szólnak, midőn rendelő szobáját, s a gyermekkórházat is, szemészi iskolává alakította s az új szemészet vívmányait a szakember lelkesedésével demonstrálta, midőn ezen lapok szemészeti mellékletének szerkesztését elvállalta, s 16 éven át, amíg saját szeme világa el nem sötétült ,ernyedetlenül folytatta' ’. Hirschler Ignác közéleti ember volt. Tevékeny tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, tagja volt a Főrendiháznak. Halálával a Balassa köré csoportosult haladó orvosok egyik legkiválóbbja távozott. Az Országos Szemészeti Intézet Hirschler születésének 150. évfordulóján 1973-ban emlékérmet és díjat alapított, amelyet minden esztendőben az évfordulón a szemészet egy kiváló képviselőjének kiemelkedő teljesítménye, illetőleg élete munkássága elismeréséül ítél oda az Intézet Collégiuma. 3
