Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
kezett, a kezdeti kismértékű a. ophthalmica nyomás csökkenés, mely kis mértékű agyi vascularis resistencia csökkenéssel és agyi artériás véráram növekedéssel járt, egy éves szedés után normalizálódott. Ekkor a brachialis systolés nyomás kis mértékben, az ODM systolés nyomás pedig gyengén szignifikánsan emelkedett. A 2. és 3. csoport eredményeinek összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a fejfájásról, szédülésről nem panaszkodó fiatal nők általános és agyi keringése a hormon-hatáshoz egy éves H.F. szedés után adaptálódott. Irodalmi adatok szerint az anticoncipiens szer okozta szívmunkaváltozások, a szérum összetevők eltolódása 2—3 hónapos szedés után lépnek fel (Brehm, 1968), a perifériás véráramlás növekedés is, melyet Lehtovirta (1974) az alkaron vizsgált, néhány hónapos szedés után nőtt meg. Az általunk egészséges nőkön tapasztalt jelenségek a fenti megfigyelésekhez hasonlóak. Ezzel szemben a 4. és 5. csoportban, ahol fejfájás és szédülés jelentkezett, a kóros értéket meghaladó negatív ,,D” érték, a kb. 20%-al megnőtt agyi artériás véráram, a cerebralis vascularis resistentia csökkenése arra mutatnak, hogy a szervezet nem képes kompenzálni a perctérfogat emelkedésével a hormonhatás okozta perifériás vasodilatatiot. Ezekben a csoportokban a brachialis nyomás sem emelkedett a kontroli-értékhez képest. Érdekes módon, a 2. és 4., 5. csoport mérési eredményei között csak kvantitatív különbség van, a kontrollcsoport értékeitől való eltérés tedenciája mindhárom csoportban azonos. A fejfájós csoportban a keringési változásokhoz a szervezet — főként az agyi keringés — egy éven túli H.F. szedés során sem tudott adaptálódni. Figyelemre méltó még a 4., 5. csoportban a lefektetés hatására megnövekedett pozitív irányú lineáris differencia is. Ez Weigelin és Lobstein szerint cerebralis vasoconstrictióra való hajlamosságot jelez, ezt igen gyakran észlelték vasomotoros fejfájás esetében. A 4. és 5. csoportban észleltük leggyakrabban a szemfenéken a vénák tágasságát, a látótér elváltozásokat és a cFF csökkenését is. Mérési eredményeinket összefoglalva, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy anticoncipiens szert szedő fiatal nőbetegeink egy részénél, akiknek sem kórelőzményében, sem családi anamnesisében migraine nem szerepelt, a H.F. szedése közben vasomotoros jellegű fejfájás jelentkezett. Ennek oka feltehetően az, hogy a hormon okozta szisztémás keringés változásokhoz az agyi keringés szabályozás nem tudott adaptálódni. Összefoglalás Egészséges nőkön és olyan nőbetegeken, akiknél a hormonális fogamzásgátló szedése közben fejfájás, szédülés lépett fel, ophthalmodynamometriás vizsgálatot végeztünk az ovulatio-gátló szedése előtt és közben. 50 nőbeteget vizsgáltunk 70 alkalommal. Egészségeseken, egytől több évig tartó szedés után, a systolés brachialis és ODM nyomás emelkedett, a CBF értéke a kontrolihoz képest nem változott. A fejfájós csoportban az ODM nyomások szignifikánsan csökkentek, a CBF emelkedett a kontroll csoport értékeihez képest. Kisebb mértékű, de hasonló tendenciájú eltéréseket észleltünk az egészséges csoportban is, 1—12 hónapos fogamzásgátló szedés után. IRODALOM: 1. Bedavanija, A.: Med. Diss. (Bonn, 1960). cit. Weigelin, E., Lobstein, A.: Ophthalmodynamometrie. S. Karger. Basel. New York. 1962. — 2. Boissin, ./, P.: Bull. Soc. Opht. Fr. 71, 872, 1971. — 3. Brehm, H.: Med. Welt, 38, 2054, 1968. — 4. El-Sherif, A., El-Said, G., Kamal, I., Hefnavvi, F., Younis, N., Ghoneim, M., Talacet, M.: J. Obstet. Gynaec. Brit. Commonwealth, 76, 542, 1969. — 5. Fisch, I. В., Freedman, Sh. H., Myatt, A. V.: JAMA, 222, 1507, 1972. — 6. Gänshirt, H.: Der Hirnkreislauf. G. Thieme Verl. Stuttgart, 1972. — 7. Jamotton, L., Michiels, •/.: Bull. Soc. belg. Opht. 161, 669, 1972. — 8. Lehtovirta, P.: J. Obstet. Gynaec. Brit. Commonwealth, 216
