Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
nyomás kissé, a systoles ODM nyomás szignifikánsan nőtt a kontroli-értékekhez képest, a szemnyomás pedig csökkent. A 4. és 5. csoportban (a H.F-t 1—12 hónapig, illetve egytől több évig szedték és a tabletta szedése közben fejfájás és szédülés jelentkezett) a brachialis vérnyomás értékek nem különböztek szignifikánsan a kontroli-értékektől — a systoles vérnyomás kissé alacsonyabb — a szemnyomás értékek is kissé alacsonyabbak, de nem térnek el szignifikánsan a kontroll csoportétól. Az ODM nyomásértékek azonban, mindkét csoportban, szignifikánsan alacsonyabbak a kontroll csoportéinál. A brachialis vérnyomás oldalkülönbsége az egyes csoportoknál a középnyomás 2—7%-a volt, az ODM nyomás oldalkülönbsége pedig az ODM középnyomás 4—12%-a. Az 1. ábra a 100 g agyszövetre számított véráramlást (CBF), az ülő és fekvő testhelyzetben mért ODM középnyomás a brachialis középnyomáshoz viszonyított eltérésének (a számított ideális értékhez képest) lineáris különbségét (lin. diff.) és a Weifeüre-és'Lobstein által megadott képlet alapján számított ophthalmo-brachialis nyomásviszonyhoz képest a inért a. ophthalmica középnyomás érték eltérést (D) mutatja be. Az agyi artériás véráramlás értéke az 1—12 hónapos szedési periódusban (2) az egészséges és kóros csoportokban egyaránt megnőtt a kontroli-csoporthoz (1) képest. Ez a növekedés a kóros csoportban még kissé fokozódott az egy évtől több évig H.F-t szedőknél, míg az egészséges csoportban csökkent (3). A lefektetés vasoconstrictiós hatása (lin. diff.) a kóros csoportokban igen kifejezett, csaknem eléri a Weigelin és Lobstein által megjelölt felső határt. Az egészséges csoportban, a H.F-t 1—12 hónapig szedőknél szintén mutatkozik kisebb mértékű, de szintén pozitív előjelű tendencia, ami a F.H-t több éve szedőknél már nem jelentkezik. A ,,D” érték negatív irányú eltérése a kóros csoportban meghaladja a pathologiásnak tartott szintet, hasonló irányú, de kisebb mértékű eltérés volt észlelhető az egészséges csoportban, a H.F-t 1—12 hónapig szedőknél. Megbeszélés Az utóbbi években több szerző vizsgálta a H.F. szisztémás haemodynamikai hatását. A szív perctérfogata, a felkar systolés vérnyomása, az artériás középnyomás, a plazma térfogat megnő egészséges nőkön a H.F. hatására (El-Sherif és mtsai, 1969; Walters és Lim, 1970; Fisch és mtsai, 1972). A haemodynamikai változásokat a fogamzásgátló oestrogen komponense okozza (Lehtovirta, 1974). Lehtovirta vizsgálatai szerint oestrogen hatására a perifériás vascularis ellenállás egészséges fiatal nőkön majdnem szignifikánsan csökkent. Az orthostatikus regulatios mechanizmus normotensiv fiatal nőkön H.F. szedése közben nem károsodik (Schneider és, mtsai, 1970; Lehtovirta, 1974). Az oestrogen-gestogen keveréknek az agyi artériás keringésre való hatására vonatkozóan a számunkra hozzáférhető irodalomban utalás nincsen; a legmodernebb agyi keringéssel foglalkozó kézikönyvek sem közölnek adatot az oestrogen-progestogen készítmények agyi vérkeringésre gyakorolt hatásáról (Gänshirt, 1972; Purves, 1972). Novack és mtsai (1960), Solti (1966) vizsgálatai szerint egészséges keringésű egyéneken a perctérfogat változására az agyi véráramlás is megváltozik, de rendszerint kisebb mértékben. Solti (1974) legújabb vizsgálatai szerint, a perctérfogat növekedésekor normálisan csökken az agyi véráramlás perctérfogat részesedése, de, ha az agyi véráramlás nő, az agyi vascularis resistentia alacsonyabb lesz. Fiatal korban általában jellemző az agyi vérkeringésre a magas agyi véráramlás és az alacsony vascularis resistentia. Anyagunkban azoknál a fiatal nőknél, akiknél fejfájás, szédülés nem jelent215
