Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
6. ábra. Arteria communicans anterior aneurysma, a carotissyphon felett és az arteria cerebri media kezdetén vasospasmus Conclusio A szemfenéki vérzések pathomechanismusában — véleményünk szerint —■ több tényező szerepel. Nem vitatható a hirtelen kialakult intracranialis nyomásfokozódás okozta, már előbb említett componensek szerepe. Talán ez okozza a nagy praeretinalis és a vénák mentén elhelyezkedő mélyebb vérzéseket. Azonban az igen változatos és egyidejűleg jelentkező vérzések alapján nem hagyható figyelmen kívül az arteria ophthalmica-rendszer és ezen belül a retina arteriaágain fellépő érspasmus szerepe sem. A fundusfotókon jól látható, hogy az esetek egy részében igen szűkek az artériák. Egyes vérzések az artériák mentén helyezkednek el. Néha enyhe retinaischaemia is látszik. Az arteria centralis retinae, a carotis rendszer része, tehát hasonlóan a többi carotis ághoz, itt is felléphet vasospasmus. A vasospasmus oka reflexmechanismus, mely a basalisan megjelenő vér hatására a különösen a reflexogén carotisoszlás környékén jön létre [4]. Az első oszló ér az arteria ophthalmica. Természetes, hogy a spamus nem mindig érinti az arteria centralis retinae ágait. Másrészt a nagy mennyiségű retinavérzés kiterjedt spasmusra utalhat a carotisrendszer vitális szempontból fontos területein is [7]. Ez az oka, hogy csak a szemfenéki vérzés alapján is megítélhető a betegség prognosisa. Ezért kedvezőtlen prognosticailag a szemfenéki vérzés egyéb eredetű subarachnoidalis vérzés fellépésekor is, függetlenül a vérzést kiváltó faktoroktól. 206 "I------г-г T T
