Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)

1974 / 1. szám

Szemészet 111. 1—2. 1974. SZERKESZTŐSÉGI CIKK Ma már nem élnek sokan azok közül, akik a „tokos vagy nem tokos hályog műtét”, ,,a tel­jes vagy gyöki iridectomia” körüli heves viták résztvevői voltak. Az utódokban, vagy ha úgy tetszik tanítványokban bizonyos mértékben felismerhetők ezek az irányzatok, de ma már nem vitatja senki, hogy a tokos kivonás és gyöki iridectomia az, amelyre az öregkori hályog mű­tétnél törekedni kell, hiszen functionálisan ez biztosítja a legjobb eredményt. Ma a vita in­kább akörül folyik, hogy ezt milyen módszerekkel lehet a legnagyobb százalékban, complica­­tiúk és kellemetlen következmények nélkül elérni. Arról sem vitatkoznak ma már, hogy kell-e varrni a sebet, legfeljebb arról esik szó, hogy hány varrat, milyen varrat a célszerű. Azért ne gondoljuk, hogy a hályogsebeken, illetőleg gyógyulásukon nem lehetne még javítani. Feltűnő, hogy egyes helyeken hályogműtét után gyakran van hámbeburjánzás, corneadystrophia, másodlagos glaukoma. Az utókezelés is nagyobb figyelmet érdemelne. Sok helyen nem veszik észre, vagy későn, hogy lappangó uveitis áll fenn, vagy pupillaris block alakult ki. A cataracta műtété mindig élénk vitát vált ki, több okból. Gyakori megbetegedés, a műtő számára a szemészeti műtétek közül a leghálásabb feladat. Az elmúlt 15 esztendőben élénk, sőt viharos viták folytak nemzeti és nemzetközi fórumokon. Ezek a viták és ma már igen nagy irodalom is, három kérdés körül csoportosulnak. E három kérdés a következő : 1.) a zonulolysis, 2.) a cryotechnika alkalmazása, 3.) a phakoemulsi­­ficatio. A harmadik kérdésben most folyik a vita, egyelőre tapasztalatuk csak amerikai sze­mészeknek van. Az alábbiakban az e három területen kialakult helyzetet és helyünket a világban megkí­sérlem megvilágítani. Elődeink többsége harm inc évvel ezelőtt, miután kitűnő operateurok voltak és jó eredmény­nyel dolgoztak, igen elégedettek voltak saját módszereikkel. Szívesen hangoztatták azok, akik széles colobómákat készítettek és ritkán operáltak tokosán, hogy a kerek pupillás tokos mű­tétben az operateuröknek és nem a betegnek telik öröme. A zonulolysis bejelentése Bruxellesben 1958-ban a 19. Nemzetközi Szemészkongresszuson történt. Barraquer, akinek ez a felfedezés világhírnevet jelentett, vér felszívatása céljából a. chymotrypsint fecskendezett a szembe. Ennek kapcsán a lencse elszabadult a helyéről, mert a függesztőszalag, a zonulák eloldódtak. Ez adta az ötletet, hogy a tokos hályogműtét, megkönnyítése céljából a chymotrypsinnel zonulolysist kell végezni. Az eljárás igen gyorsan elterjedt világszerte és azután néhány év múlva — amint ez általában más felfedezésekkel kapcsolatban is történni szokott — jelentek meg a közlések a Chymotrypsin okozta cornea­dystrophia, glaukoma, ablatio retinae esetekről. Az eljárást sok helyen ma is használják, sok helyen elhagyták. Magunk a bruxellesi kongresszus után azonnal állatkísérletekben kezdtük vizsgálni á chymotrypsin hatását és észleltük, hogy az a. chymotrypsin természetesen a cornea és a retina szövetét is oldja. Ezek az előadásaink heves ellenkezést váltottak ki itthon, hiszen a chymot­rypsin éra lelkes korszakában éltünk, de V a i l az American Journ. of Ophth. akkori, a közelmúltban elhunyt szerkesztője lelkesen fogadta közleményeinket. Az a chymotrypsin és a zonulolysis azonban nem elvetendő, hanem kitűnő eljárás, megfelelő technika mellett. Ez azt jelenti, hogy lehetőleg csak oda jusson az enzym, ahol szükség van rá, tehát a hátsó csarnokba, az elülsőbe lehetőleg nem, a felesleget ki kell mosni. Ehhez physiologiás konyhasó is alkalmas. E cél elérése érdekében intézetünkben a hályogműtétnél a kivonás előtt a gyöki iridectomia elkészítése után a colobómán keresztül a hátsó csarnokba fecskendezünk 0,2 ccm a chymot­rypsint, illetőleg annyit, amennyi elég a hátsó csarnok feltöltéséhez, tehát addig amíg az iris lapja domborodni kezd. Az irodalmi adatok ellentmondóak a tekintetben, hogy az egyes esetekben fellépő postope­rativ glaukomák összefüggésbe hozhatok-e az enzym alkalmazásával. Ami a retinát illeti már mindenki ügyel arra, hogy annyi chymotrypsin ne kerüljön a szembe, hogy az a retinát kilyukaszthassa. 1 Szemészet 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom