Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-08-01 / 3. szám

factor megszaporodott a vérben az anticoncipiens szer hatására. Általánosságban rámutatnak arra, hogy a véralvadékonyság fokozódhat. Az oralis anticoncipiens szerek a már meglevő hyperlipaemiát fokozhatják.

Bár a fogamzásgátló tabletta és a thromboemboliás kórképek közötti oki kapcsolatot ezideig nem tisztázták egyértelműen, vannak ezirányú nyugtalanító közlések (Inman és Vessey 1968, Fredericsen és Ravenholt 1969, Inman és mtsai 1970, Egészségügyi V Hág szervezet 1971).

Goertchen (1973) 179 agyi érrendszeri komplikációval kapcsolatos irodalmi közlést tekintett át. 12 beteg halt meg. Néhány esetben ezek közül a boncolás során, többek között az artériák és vénák endotheljének burjánzását figyelték meg. Az elváltozások hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket steroidok kísérletes adagolása után találtak (Lipschutz 1950). Más esetekben az érfal ép volt.

Zilkha 1964-ben közölte egy fiatal nőbeteg kórtörténetét, akinél bal oldali congruens felső quadrans látótér kiesés lépett fel. A beteg cyclikusan szedett norethynodrelt és mestranolt. Anamnesisében epilepsia szerepelt.

Walsh (1965) hívta fel először a figyelmet az oralis fogamzásgátlók ophthalmoneurologiai mellékhatásainak lehetőségére, amikor 1964-ben beszámolt egy fiatal nőbeteg esetéről, akinél papillaoedema fejlődött ki Enovid szedése során. Cogan (1965) szerkesztőségi cikkben kérte a hasonló esetek gyűjtését. Egyúttal megjegyezte, hogy ,,.. .ezek a mellékhatások, amennyiben valóban a fogamzásgátló tabletta okozta komplikációk, minden bizonnyal ritkán fordulnak elő és nem súlyosabbak, mint a terhesség folyamán előforduló komplikációk...”.

Walsh közleménye óta számos casuistikai közlés és sorozatvizsgálatok eredményeiről szóló beszámolók jelentek meg. A közölt esetek számát és a fogamzásgátló tablettát szedő nők megbecsült számát összevetve, következtethetünk a szemészeti mellékhatások előfordulási arányára: Walsh és mtsai (1965) szerint 1 : 230 000 az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, Hollwich és Verbeclc (1969) szerint 1 : 180 000 a Német Szövetségi Köztársaságban és Davidson (1971) szerint 1 : 14 000 Nagy-Britanniában.

Ezek a hozzávetőleges előfordulási arányszámok tükrözik az esetismertetések növekvő számát.

Walsh és mtsai (1965), Salmon és mtsai (1968), Chizelc és Franceschetti (1969), Hollwich és Verbeck (1969), Corcelle (1971), Davidson (1971) közleményei áttekintették a legfontosabb szemészeti mellékhatásokat. A IV. Európai Szemészkongresszussal kapcsolatban megrendezett Symposium az oralis anticonceptio mellékhatásairól összegezte az 1972-ig szerzett tapasztalatokat.

Több szerző hangsúlyozza, hogy szemészeti mellékhatások gyakrabban fordulnak elő, mint azt a megjelent közlemények alapján gondolnánk. Davidson úgy véli, hogy mindössze 10 —15%-ban ismertetik őket.

Az oralis anticoncipienst szedő nőkön előforduló szemészeti komplikációk:

1. agyi komplikációk részjelenségeként, 2. önállóan léphetnek fel.

A casuistikai közlemények a következő önálló szemészeti kórképeket írták le:

1. A szemhéjakon és kötőhártyán szemhéji és kötőhártya alatti vizenyő, subconjunctivalis vérzések, kötőhártya hurut, szénanátha-szerű allergiás reactio léphet fel (Polychroniadis 1968; Davidson 1971; Jamotton és Michiels 1972).

2. Szaru manifestatiók: cornea oedema, keratitis, fekély, kontakt-lencse viselési nehézségek (Caron 1966; Koeting 1966; Malbrel és mtsai 1968; Fuchs 1970; Davidson 1971), a cornea radius változásai (Martin és Anderson 1969).

3. Inhártya: episcleritis (Davidson 1971).

4. Uvea: hátsó (Walsh és mtsai 1965) és elülső uveitis (Davidson 1971).

5. Lencse: kérgi homályok (Davidson 1971; Varga 1972), gyorsan progrediáló kétoldali borússágok (Göddé—Jolly és mtsai 1972).

163