Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 3. szám
hypotoniássá vált. Az alkalmazott therapiára a gyulladásos tünetek csökkentek, a szemfájdalom enyhült, a beteg XII. 22-én távozott. Később az ellenőrzések során a jobb szem fényérzés nélkülivé vált és mivel állandó fájdalom és gyulladásos tünetek álltak fenn 1971. V. 13-án a szemgolyót eltávolítottuk. A bulbus szövettani feldolgozása az I. Szemklinikán történt. Szövettani vizsgálat: Makroszkóposán a bulbus homokóraszerűen befűződött a cerclage helyén (4. ábra). A bedomborodásnál tömeges sarjszövet látszik, a retina laposan levált. A mikroszkópos képben az iris és a corpus ciliare atrophiája dominál. Különösen a sugárizom körkörös és hosszanti izomkötegei sorvadtak. De sorvadt a csarnokzug trabecularis hálózata is, a Schlemm-csatornában vörösvérsejtek és leukocyták láthatók. A varrat helyén a sicera, chorioidea és a retina eltűnt, helyüket hatalmas granulatiós szövet foglalja el, melyben dús sejtesbeszűrődés észlelhető (5. ábra). A varrat előtti chorioidea szakasz atrophiás, mögötte azonban hyperaemiás, megvastagodott, benne rendkívül tág, telt chorioidealis erek. A retina az ellenoldali chorioretinalis heghez húzódott heges conglomeratumot képezve. Ezen a területen látható a varrat harántmetszete, néhány megmaradt scleralamella és a heges chorioidea. Megbeszélés Két esetünkben cerclage-műtét után kialakult súlyos complicatiók a szemgolyó eltávolítását tették szükségessé. A klinikai tünetek és a szövettani kép elülső segment necrosisra utalnak. Az iris és corpus ciliare necrosisa egyéb ablatio-ellenes műtét után is előfordulhat, így transscleralis diathermia után, sclera bedomborítás, vagy sclera resectio után, különösen ha diathermiás műtét előzte meg, vagy ha egyszerre több egyenes izmot választanak le tapadásáról. A kialakult necrosis oka vérellátási zavar, amely az elülső és hátsó hosszú ciliaris artériákban jön létre a gyűrűző fonal strangulatiós hatása, a műtéti trauma, illetőleg a diathermia károsítása következtében. Az artériás keringési zavar mellett a vortex vénák sérülése is szerepet játszik a tünetek kialakulásában, mert ezáltal az iris, a corpus ciliare és a chorioidea elülső részének vénás drainage-a elzáródik. Mindezek azt igazolják, hogy a „string syndroma” oka az artériás és vénás rendszer strangulatio ja miatt kialakult elülső segment necrosis. Az ischaemiás syndroma kíméletes műtéti technikával megelőzhető (Offret és mtsai 1969). String-syndromához hasonló elváltozásokat experimentálisán is létre tudtak hozni kísérleti állatokon a hátsó hosszú ciliaris arteria leszorítása, átvágása vagy cauterizálása révén (Bárány 1955, Radnót és Jobbágyi 1968, Pfister és mtsai 1971). A súlyos keringési zavar a csarnokvízforgalom csökkenését, ezáltal anyag - csere-componenseinek megváltozását eredményezi és a környező szövetekben a kémiai egyensúly felborulását vonj a maga után. Az elülső segment ischaemiája 3—4 hét után megváltozott, de az iris, a corpus ciliare és a lencseelváltozások irreversibilisek maradtak. A cerclage helyén, a bulbus falán, idővel erosio támad, majd a fonal lassan átvágja a sclerát, sőt benyomul a szem belsejébe is. A fonal átvándorlásának gyakorisága a megfigyelési idővel növekszik. Lommatzsch és Vogt (1969) két év után 29,8%-ban, Pesch és mtsai (1967) 26 hónap után 52,5%-ban, Bietti és Pannarale (1965) 3—5 év után 70%-ban észleltek átvándorlási tendenciát. A fonalátvándorlás nem jár szükségszerűen reablatióval, mivel feltehetően a kísérő gyulladás a retinát már véglegesen a chorioideához rögzítette. Később azonban az ilyen szemek rendszerint gennyes endophthalmitis miatt enucleatiora kerülnek (Zolog és Tudor 1970). Az idő-factor mellett a fonal minősége és vastagsága is szerepet játszik 164
