Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

nagy hasonlóságot mutattak a strómában észlelt fibroblastok sajátosságaival. Mivel a Descemet hártya nem szakadt meg, a retrocorneális membrán fibro­­blastjai nem származhattak a maródást túlélő, aktiválódó keratocytákból. A IV. csoportban, az igen súlyos mészmaródás után egy nappal, a keratocy­­ták károsodásának jelei a stróma külső kétharmadában fénymikroszkópos és polarisatiós optikai módszerekkel egyaránt észlelhetők voltak. A belső harmad sejtjeinek sérülésére csak gyengült kettőstörésük utalt. Az endothel réteg csaknem teljesen elpusztult. A 7. napon a stróma rostkötegei között, a kera­­tocyták helyén csak kevés sejttörmeléket találtunk. A kísérlet 7. napján a corneoscleralis átmenet és a stróma limbus melletti szakaszának mélyebb réte­geiben fibroblastokat figyeltünk meg. Lassan szaporodtak, így még a 14. napon is, csak a limbus közelében mutatkoztak a stróma rostjai között. A későbbiek­ben a perforatiós nyílás szélén kialakult hegszövetben és a megmaradt stróma külső rétegeiben talált fibroblastok minden bizonnyal a szaruhártyára húzódott, kötőhártya erekkel átszőtt, subconjunctivális kötőszövetéből származtak. A stróma peripheriás részein a belső rétegekben, a rostlemezek közé nőtt erek környezetében mutatkoztak nagyobb számban fibroblastok. A IV. csoportban tehát, a keratocyták és a corneoscleralis átmenet sejtjeinek kiterjedt károso­dása mellett, a fibroblastok megjelenése a strómában késett, és a szaruhártya centrális területe átfúródott. Conclusiók A szaruhártya egész felszínét érintő, igen enyhe mészsérülések esetében, az alkalmazott vizsgáló módszerekkel nem tudtuk kimutatni a keratocyták káro­sodását. Partialis leukomát eredményező, enyhe mészmaródás alkalmával a keratocyták a stróma külső harmadában szenvedtek sérülést. Totalis leukomá­­val gyógyuló, súlyos sérülések esetében a stróma külső kétharmadában-há­­romnegyedében a keratocyták túlnyomó többsége elpusztult. A szaruhártya átfúródását okozó, igen súlyos maródás alkalmával a stróma minden rétegé­ben károsodtak a sejtek. Polarisatiós optikai módszerekkel már a maródást követő első órákban ki lehetett mutatni a fénymikroszkópos vizsgálattal épnek látszó keratocyták sérülésének jeleit. A sejtek mész okozta károsodása a maródás által érintett minden stróma rétegben az első órákban, illetve az első 24 óra alatt bekövetke­zett. A sérülést követő napon, a maródott stróma rétegek közelében épen maradt keratocyták anisotrópiájának növekedése, az irodalmi adatok szerint, a sejtek aktivitásának fokozódására utalt. A fibroblastok felszaporodásának gyorsasága a maródott stróma rétegekben, fordított arányban állt a károsodott keratocyták számával, illetve a sérülés mély reter jedésének mértékével. Összefoglalás A szerzők histológiai és polarisatiós optikai módszerekkel vizsgálták a kera­tocyták károsodását és a fibroblastok megjelenésének körülményeit, különböző súlyosságú, experimentális mészsérülések eseteiben. A szaruhártya egész terü­letét érintő, igen enyhe, nyom nélkül gyógyuló mészmaródások alkalmával a keratocyták nem károsodtak. Partiális leukomát eredményező, enyhe mész­maródás esetében a szaruhártya stróma külső harmadában, totalis leukomával gyógyuló súlyos maródás alkalmával a stróma külső kétharmadában-három­­negyedében sérültek a keratocyták. A szaruhártya átfúródását okozó, igen súlyos mészsérülés esetében a stróma minden rétegében károsodtak a sejtek. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom