Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 4. szám

Szemészet 109. 287—289. 1972.

Fővárosi Weil Emil Területi Vezető Kórház Szemészetének (osztályvezető : Marek Péter)

közleménye

Adatok a szemizombénulások klinikumához

MAREK PÉTER

A vázizmok különböző eredetű bénulásainak kezelése ma már jól kialakult elvek szerint történik. Az oki therapia mellett az activ gyakorlás, valamint a passiv mozgatás elengedhetetlen része a kezelésnek. Az activ mozgás az épen maradt rostok hypertrophiáját célozza, javítja a vérkeringést, és megelőzi az inactivitási atrophia kifejlődését. A passiv mozgatásnak is fontos szerepe van, amenynyiben mai tudásunk szerint ez az egyetlen hatásos módszer a contractura megelőzésére.

1965-ben közöltük első tapasztalatainkat ezeknek a kezelési elveknek a szemészetben! alkalmazásáról [1].

Motoros orthoptikai gyakorlatok végzésére alkalmas készüléket Bangerler tervezett, amelyet szemizom-paresisekben alkalmazott [2]. Saját készülékünk (1. ábra) a conjugált mozgások mellett a convergentia kiváltására is alkalmas, és ebben eltér Bangerter berendezésétől.

A beteg egy félkörív mentén mozgó fixáló jelet követ 5—20 percen keresztül; a mozgás iránya, sebessége és a kitérés mértéke a paresis jellegétől és súlyossági fokától függ. Az izomtréning természetesen csak paresiseknél alkalmazható, plegiáknál nem.

1. ábra. Szemmozgás kiváltására alkalmas készülékünk

287