Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 3. szám

II. Klasszifikáció

Amint már utaltam is rá, igen szerény az uveitisek klasszifikációjára irányuló kísérletek gyakorlati eredménye. Az áthidalhatatlannak látszó nehézségek valószínűleg onnan származnak, hogy — Alan Woodshoz hasonlóan — az uveitisek klinikai klasszifikációját morphologiai szempontból kísérelték meg. Szerény megítélésem szerint háromféle klasszifikáció lehetséges: mégpedig 1. klinikai, 2. morphologiai és 3. immunpathologiai szempontból.

1. A klinikai osztályozásra, legjobbnak látszik Hogan felosztása (3. ábra).

2. A morphologiai osztályozás (4. ábra) igen nehéz, tekintve, hogy néhány ismert, ill.

3. ábra. Az uveitisek klinikai osztályozása (Hogan)

EXOGEN

Iridocyclitis suppurativa Endophthalmitis Suppurativa Nem suppurativa

ENDOGEN

Elülsők

Iritisek

Iridocyclitisek

Cyclitisek Hevenyek

Keratoiritisek Súlyosak

Sclerokeratoiritisek Granulomatosusak Recidiválók

Nem granulomatosusak

Keratitis sclerotisansok Könnyűek

Hátsók

Retinitisek

Chorioiditisek Idültek

felszínesek mélyek

Chorioretinitisek

Uveomeningitisek

Diffusak

4. ábra. Az uveitisek morphologiai osztályozása (Woods)

A) GRANULOMATOSUS UVEITISEK

a) GRANULOMATOSUS UVEITISEK BIZONYÍTOTT VAGY VALÓSZÍNŰ AETIOLOGIÁVAL

1. Emberre pathogen, nem gennykeltő organismusok okozta általános fertőzéshez társultak:

— syphilis, tuberculosis, lepra, leptospirosis, brucellosis

2. Protozoás fertőzések:

— trypanosomiasis, toxoplasmosis

3. Gombák:

— actinomycosis, blastomycosis, coccidiosis, aspergillosis, mucormicosis, histoplasmosis

4. Férgek okozta fertőzések:

a) Nematodák: onchocercosis, ankylostomiasis

b) Cestodák: cysticercusok, taeniák

c) Szárnyas férgek lárvái (exogen eredetűek)

b) GRANULOMATOSUS UVEITISEK, AMELYEKNEK A KLINIKUMA ÉS HISTOLOGIÁJA ISMERT, AZONBAN AETIOLOGIÁJA ISMERETLEN: Sympathiás ophthalmia, sarcoidosis

c) GRANULOMATOSUS UVEITISEK MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐ JELLEG NÉLKÜL, ISMERETLEN VAGY NEM MAGYARÁZHATÓ AETIOLOGIÁVAL

BJ NEM GRANULOMATOSUS UVEITISEK

220