Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 2. szám
Angaben sprechen zusammen mit den bekannten klinischen Symptomen des Fuchs- Syndroms dafür, dass die Ursache der Krankheit kein entzündlicher Vorgang ist, deswegen ist es richtiger in diesen Fällen statt heterochromische Cyclitis die Bezeichnung Heterochromie-Syndrom zu verwenden. Der Durchschnittswert der Kammerwasserproduktion betrug, an 6 Augen mit Fuchs- Syndrom, mit Hilfe tonographischer Untersuchung bestimmt, 0,75 + 0,50 mm3/min, am gesunden Auge der Kranken dagegen 1,74+0,47 mm3/min. Die Differenz ist ausdrücklich signifikant (p -= 0,001) und beweist die Schädigung des Ziliarkörpers. Die verminderte Kammerwasserproduktion kann mit dem Entstehen von der in dieser Krankheit auffallend häufigen Katarakta und vom Glaucoma simplex-Typ in Zusammenhang gebracht werden sowie auch mit der Theorie, dass diese Krankheit mit einer Schädgung des zervikalen Sympathikus in Verbindung steht. Szemészet 109. 125—130. 1972. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) és Radiológiai klinikájának (igazgató: Vargha Gyula egyetemi tanár) közleménye Szaruhártya ereződés /5-sugár kezelése keratoplastica után MAILÁTH LÁSZLÓ és PÉTER MÓZES Ismeretes, hogy a szaruhártya-átültetések sikere szempontjából döntő' fontosságú a recipiens környezetállapota. Tiszta, érmentes környezetbe történő átültetések (pl. keratoconus vagy kis centrális, nem erezett leukomák esetében) rendszerint sikeresek, heges, erezett környezetben pedig az immunsuppressiv kezelés ellenére is gyakran elszürkülnek, ereződnek a transplantatumok. A jelenség mélyebb okai pontosan még nem ismertek. Valószínűleg nem csupán az erek jelenléte a döntő fontosságú, hanem az eredetileg bradytroph szövet eutroph-fá vált anyagcseréje, tehát biokémiai változások okozzák az eltérő viselkedést. Az erek jelenléte azonban immunológiai szempontból már önmagában is fontos különbség. Az átültetés során a szervezetbe kerülő antigen az erek közelsége miatt rövidebb idő alatt, nagyobb mennyiségben kerülhet el a jelenleg még nem teljesen ismert ellenanyagtermelő helyekre, a szervezet által termelt humoralis vagy sejtekhez kötött ellenanyagok pedig a keringés útján közvetlenül érik el a transplantatumot. Indokolt tehát a törekvés, amely a szaruhártya ereződésének csökkentésére irányul. Az erek egyszerű átmetszése, vagy diathermiás coagulatiója a gyors recanalisatio és újabb erek benövését serkentő hatás miatt nem vált be. Az ionizáló sugárzások közül a röntgent már régen megpróbálták felhasználni ereződést is provokáló szaruhártya-betegségek, pl. ulcus corneae, rosacea keratitis kezelésére (Baird, Borak, Anius és Mojne). A relatív mély-dosisok magas értéke és a kiszámíthatatlan cataractogen hatás miatt azonban egy idő után csak olyan esetekben alkalmazták, amikor Reese megfogalmazása szerint „az elváltozás elég súlyos ahhoz, hogy a szem elvesztését kockáztassuk”. A szem felületi betegségeinek kezelésére sokkal alkalmasabbnak látszott a /3-sugárzás az isodosis görbék kedvező alakulása miatt, melyek azt mutatják, hogy pl. 2 mm mélységben a felületi dosis 20%-a érvényesül. Woods és Burnam után napjainkig számos szerző próbálkozott felületes tumorok (Friedeil és mtsai, Peter, Kaae, Friedmann és mtsai, Becker); pterygium (Ruedemann, Rosenthal, 125
