Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 2. szám
csökkenése a külső háromnegyedben jelentkezett. A maródás után 1 nappal, az esetek többségében a stroma minden rétegében anisotropia- és festődéscsökkenést figyeltünk meg. A 7. napon, phenol-kezelés után a külső harmadban gyengült, a mélyebb rétegekben normális intenzitású, negatív kettőstörést adtak a rostok. A peripheriás területeken a Deseemet-hártya hátsó felszínén, Tk-kel élénken festődő, kifejezett anisotropiát mutató retrocorealis membránt találtunk. A 14. napon a centrális szaruhártya területeken a phenol-reactio után észlelt negatív kettőstörés a stroma külső felében, kétharmadában erősen meggyengült. A 28. napon a perforatiós nyílás szélét alkotó sarjszövet szabálytalan lefutású, vékony rostjai phenol-kezelés után, gyenge, negatív előjelű anisotropiát mutattak. A 60. napon a sarjszövet és a stroma peripheriás maradványait átszövő fibrillumok phenol-reactio után, kifejezettebb negatív ket.töstörést adtak. Az igen súlyos mészsérülések után phthisis bulbi jött létre. A stroma sérülésének lezajlását csoportonként, vázlatosan az 5. ábrán tüntettük fel. Megbeszélés Az I. csoportban csupán a szaruhártya stroma külső rétegeire korlátozódó, reversibilis oedemáról beszélhetünk. A II. csoportban a maródás utáni percekben, Tk festést használva, a stroma felszínes rétegeiben az anisotropia gyengült. Ez arra utalt, hogy a jelzett rétegekben az interfibrillaris, azaz a mucopolysaccharida állomány (továbbiakban: MPS), elsősorban a savanyú mucopolysaccharidák molekuláris structurájának rendezettsége csökkent. Két óra elteltével a kettőstörés gyengülése már a stroma külső harmadában mutatkozott. Ugyanakkor a felszínes rétegekben a festődés intenzitásának csökkenése az MPS súlyos károsodását jelezte. A sérülést követő 24 óra alatt az anisotropia gyengülése mellett, a festődés-csökkenés kiterjedt a stroma külső harmadára. A fénymikroszkópos vizsgálatok során a stroma külső harmadában, az egyébként épnek látszó rostkötegek szerkezetét fellazultnak találtuk. A felszínes, helyzetét tekintve az emberi szaruhártya Bowman-membranjának megfelelő réteg rostszerkezete nem, vagy csak igen kis mértékben mutatott hasonló szerkezeti elváltozást. A 7. napon a felszínes rétegekben, phenol-kezelés után vizsgált fibrillaris állomány kettőstörésének gyengülése a fehérje fibrillumok szerkezetének kóros elváltozását bizonyította. A regeneratio során, a fibroblastok által képzett, új rostok felszaporodva, az eredeti lamellaris elrendeződést megközelítően tömörültek. A III. csoportban lényegében hasonlóan zajlott le a rostkötegek sérülése. A súlyos mészmaródás nyomán azonban, az MPS károsodása 24 óra alatt a stroma külső háromnegyedére kiterjedt. A fibrillaris állomány destructiója a későbbiekben, a felszínes rétegektől a mélyebben fekvő lamellák felé haladva, a külső harmadban mutatkozott. A retro cornealis membrán kialakulása a centrális szaruhártya területek mészsérülésének súlyos voltát jelezte. A lassabb ütemben előrehaladó regeneratio során, az újonnan képződött rostok, pótolva az elpusztult rétegek rostkötegeit, biztosították a szaruhártya tektonikus functio j át. A IV. csoportban az igen súlyos mészmaródás után, az MPS károsodása gyorsabban terjedt a mélyebb rétegek irányában. Két óra elteltével a stroma minden rétegében jelentkeztek az MPS structuralis desorientatiójának polarisatiós optikai jelei. A fehérje fibrillumok kóros elváltozásai ebben a csoportban is csak a későbbiekben mutatkoztak a felszínes rétegekben. A retrocornealis membrán, bizonyára a centrális szaruhártya területek igen súlyos sérülése miatt, csak a peripherián tűnt fel. A sérülést követő hetekben a fibrillaris állomány felbomlása rétegről-rétegre előrehaladva, elsősorban a szaruhártya centrális részein, megközelítette a Descemet-hártyát. A regeneratio később indult és lassabban haladt előre, mint a III. csoportban. A szaruhártya centrális része a sérülést követő 3. héten átfúródott, a szemgolyó zsugorodásnak indult. 100
