Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-03-01 / 1. szám

I

Ennek a tapasztalatnak feltevésünk szerint az az elméleti alapja, hogy amíg a csarnokzugi ellenállás fokozódása csak az elvezető utak funkcionális szűkületén alapszik, addig többféle módszerrel is eredményesen javítható az elvezetés. Ezzel szemben az organikus szűkülés stádiumában a gyógyszeres kezelés éppúgy nem hatásos a pilocarpin-szer űen ható cseppekkel, mint a cholineszteráz-bénítókkal.

2. táblázat

1% pilocarpin hatástalansága esetén más cseppek hatása a hypertensióra

Esetek

sz.

Átmeneti

komp.

3,5

hónapon túl komp.

2 % pilocarpin ...................

71

3

Piloc. + tonogen .................

25

1

—

Piloc. + tosmilen .................

29

5

1

Tosmilen ...............................

44

6

—

Prostigmin.............................

64

8

1

Eserin......................................

21

—

—

Phospholin.............................

17

—

—

Chinorto.................................

5

1

1

Összesen . . .

276

21 (7,6%)

6 (2,2%)

Összefoglalás

A szerzők klinikai beteganyaguk statisztikai elemzése alapján arra a következtetésre jutnak, hogy 1. simplex és chronikus glaukomás betegek szemfeszülésbeállítása lehetőleg ambulanter történjék, és 2. ha az egyik fajta mioticum eredménytelennek bizonyult, nem tanácsos újabb és iijabb gyógyszerekkel huzamosan próbálkozni, mert így a műtéti beavatkozásra legalkalmasabb időt mulasztjuk el.

IRODALOM. Molnár K., Tóth M., Salacz Oy. : A glaukoma-ellenes műtétek késői eredményei, Szemészet, 1969, 1.

К. Молнар, M. Тот P. Венчик: Опыт снижения внутриглазного давления у глаукомных больных

На основании статистических анализов клинического материала авторы делают выводы: 1. нормализация тенсии больных с простой и хронической глаукомой должна проводиться амбуляторно, 2. если один миотик оказался неэффективным не следует пытаться все новыми и новыми лекарствами потому, что можно пропустить время наиболее подходящее для оперативного вмешательства.

К. Molnár, М. Tóth, R. Bencsik: Experiences with the regulation of intra-ocular tension in patients suffering from glaucoma

Following a statistical analysis of their patients on the clinic, the authors come to the conclusions that 1. the patients suffering from simple or chronic glaucoma, whose intraocular tension is being regulated, should be treated, if possible, as out-patients; 2. if one miotic proves useless, it is not advisable to keep on trying new medicaments because, in this way, the time most appropriate for surgical intervention will be missed.

K. Molnár, M. Tóth und R. Bencsik: Erfahrungen über die Einstellung des intraokularen Druckes glaukomatöser Kranken

Auf Grund der statistischen Analyse des eigenen klinischen Krankengutes ergaben sich folgende Erfahrungen: 1. Die Einstellung des intraokularen Druckes der an Glaucoma simplex und chronicum leidenden Kranken soll womöglich ambulant durchgeführt werden. 2. Wenn eine Art von Mioticum sich als erfolglos erwies, so ist es nicht ratsam mit immer neueren Arzneimitteln Versuche zu unternehmen, weil dadurch der für den operativen Eingriff am besten geeignete Zeitpunkt versäumt wird.

30