Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-09-01 / 3. szám

Szemészet 107. 228—231. 1970. Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye A szem égési sérülései PÍI MAGDA, BŐGI JÚLIA, KELEMEN VERA A szemészeti traumatológiában a thermikus sérülések viszonylag gyakoriak. Nónay (és munkatársai) 6348 szemgolyó sérüléséről beszámolva 293 caustiót említ, melynek 42,6%-a (124 eset) volt thermikus eredetű. Heydenreich 6 éves anyagában 30 maródás szerepel, melyek közül 14 volt égés. Marhat szerint a szem maródásainak 18 — 73%-a thermikus sérülés. Klinikánk 10 éves (1959. nov. 1. —1969. okt. 31.) beteganyagát áttekintve 214 olyan esetet találtunk, melyeknél a felvételt égési sérülés tette szükségessé. Kétoldali sérülés ért 111 beteget, összesen tehát 325 szem sorsáról számolunk be. 214 betegünk közül mentők szállítottak klinikánkra 96-ot. A sérülést követő első hat órában felvételt nyert 150, hat órán túl jelentkezett 64 beteg. Életkor szerinti megoszlás a következő: 16 éven aluli 34 (összes ápolási napjainak száma 322) 16—60 év közötti 172 (áp. napok száma: 1773) és 60 év feletti mindössze 8 (áp. napok száma: 146). Betegeink átlagos ápolási napjainak száma 10,47. Ipari jellegű balesetet szenvedett 118, háztartásban sérült 52, mezőgazda­­sági sérülés mindössze 1 esetben fordult elő, míg fiatalkorúak játékos gondat­lanságából bekövetkező égése 30 alkalommal szerepel anyagunkban. Utóbbiak között leggyakoribbak a házilag végzett kémiai kísérletek. Egyéb helyeken (utca, iskola, stb.) megégett betegeink száma 13. A sérülés okainak analysise során a következő adatokat nyertük: forró fo­lyékony fémmel sérült 40 beteg, egyéb forró tárggyal 26, forró vízzel vagy gőzzel 13, forró zsírnemű anyaggal 6, kávéfőző robbanása kapcsán 25, gáz­­fejlesztő készülék robbanásakor 2, hegesztőkészülék robbanásakor 4, kukta edény robbanásakor 3, foszfor, gyufa (gyufafej) robbanása kapcsán 25, kicsa­pódó lángtól 28, egyéb okból 42. Megállapítottuk, hogy a legsúlyosabb károsodást a forró folyékony fém okozza. Mind a 40 betegünk III—IV fokú égést szenvedett. A thermikus sérü­lést okozó agens minősége mellett a károsodás mértékét a hőfok és az expo­­sitiós idő viszonya szabja meg. Eseteink 12%-ában (26 beteg) a törzsre és vég­tagokra, 38%-ban (81 beteg) az arc bőrére is kiterjedő égési sérülést kezeltünk. Anyagunkban 257 szemhéj-, 332 cornea-, 5 sclera-sérülés szerepel. Contusióval járó égést szenvedett 9, bulbus perforatio 7 alkalommal következett be. A localis kezelés a szem sorsára nézve az elsősegélynyújtástól a gyógyulásig döntő jelentőségű. Első teendőnk az égést okozó noxa azonnali, maradéktalan eltávolítása. Nagyon lényeges a thermikus hatás ellensúlyozása a bőséges víz­zel történő öblítések sorozata. Folyékony halmazállapotú anyagokat ily módon távolítunk el a szemből és környékéről, míg az esetleg mélyebben beékelődő szemcséket kisebb-nagyobb szilárd testecskéket műszerrel emelünk ki. Nem ritka az olyan eset, mikor a szembe freccsenő forró folyékony fém vagy üveg valóságos öntvényt képez a bulbus felszínén. Különös gonddal kell eltávolítani a szembe kerülő foszforrészecskéket. Mint ismeretes, a levegővel érintkező foszfor tovább ég, az elsősegélynyújtás­ban itt is nagyon lényeges a vízzel való bőséges kimosás. Anyagunkban 15 olyan fiatalkorú szerepel, kik — iskolai tanulmányaik alapján — hypermangán és vörösfoszfor keverékét dörzsölgették, míg az felrobbant. Mindegyiknél mindkét szem sérült és a bőrbe, conjunctivába és corneába fúródó szemcsék eltávolítása órákig tartott. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom