Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
dorodást, merevséget okozhat. Csak a kimetszett ér szövettani feldolgozása igazít útba. Ajánlatos a kimetszett ér több szakaszát megvizsgálni, amint Neu [17] hangsúlyozza, hogy a jellemző' elváltozásokat megtaláljuk. A bőr az arteria fölött lehet piros, sőt nekrozisok is támadhatnak a bőrben. Tapasztalataink szerint azonban ezek a tünetek nem mindig feltűnőek, sőt főleg a szemészeti szövődményekkel járó esetekben egyenesen hiányozhatnak (Simmonds és Gogan [26j;. 19 esetünkből a biopsiás lelet pozitív volt 12 alkalommal. 3 betegünkön az érelváltozás arteriosclerosisnak felelt meg. 4 esetben biopsia nem történt. A kimetszett ér szövettani lelete 3 esetben arteriös der otikus érelváltozást mutatott. A süllyedés, a kórlefolyás alapján a betegséget ennek ellenére arterütisnek tartottuk. Ezt bizonyítani csak többszöri érkimetszéssel lehetett volna; klinikai szempontból azonban a betegség nem tért el az arteriitis okozta szemkárosodástól. A legáltalánosabb tünet — és ebben a szerzők megegyeznek — a fokozott vérsejtsüllyedés. Ez legalább 50 mm 1 óra alatt, eseteinkben átlagban 78 mm/ó. Eseteinkben ez a tünet mindig határozottan jelen volt. A tünet hiánya azonban nem zárja ki a betegséget, mert csak az akut szakban jellemző. A biopsia tehát nem nélkülözhető még a legtípusosabb esetekben sem, mert csak a szövettani vizsgálat jelenleg az egyetlen biztos támpont a betegség természetére vonatkozóan (Francois és Hansens [6];. A betegség ritkább szemészeti szövődményeit, mivel számos közlemény kiterjedten foglalkozik velük, csak megemlítjük. Leírtak szemizombénulásokat, scientist, iritist. Ezek közül az izombénulások gyakoribbak, diplopia lép fel főleg a külső egyenes izom vérellátásának romlása miatt (Ross Russel [23], Wagener és Hollenhorst [39];. Iritis (Landblad [12];, scleritis is előfordulhat. Az arteria centralis retinae elzáródása (Rizzini és Frassineti [21]; a retina ereiben fellépő arteriitis következménye, hasonlóan a vérzések, degenerativ foltok is. Ugyanide sorolhatjuk az általunk megfigyelt tünetet, a szemgolyó nagyfokú hypotoniáját, ami szaruhártya-elváltozással is járt, továbbá a könnytermelés csökkenését, az a. ophthalmica feltételezett teljes elzáródása következtében. A szemészeti szövődmények gyakorlatilag a látóidegfőben a lamina cribrosa táján levő idegrostok pusztulása következtében jönnek létre. A vérellátás így csaknem kizárólag a Zinn (v. Haller)-f. artériás érkoszorúból történik. Kreibig [10] volt az első, aki szövettanilag kimutatta a rostok ischaemiás nekrozisát ezen a helyen és ezt többen megerősítették (Rodenhäuser [22]; és mások [27]. Siegert [24] és Kuperstein [11] egy-egy esetben a szemfenéken a papilla ischaemiás duzzanata mellett a cilioretinalis ér izolált elzáródását észlelte kifejezett körülírt retina vizenyővel. Az opticusban csak a lamina cribrosa mögött közvetlen van rostpusztulás, tőle centrálisán a látóideg ép. Felmerül a kérdés, miért ez a hely az arteriitis szempontjából a leggyakoribb megbetegedési pont, míg a retina ereiben ritka az arteriitis. Ennek oka lehet, hogy a Zinn-koszorú erei és a retina erei főleg a rugalmas belső hártya vastagságában különböznek. Oriássejtek ugyanis csak ott jelennek meg, ahol durva elasticus-rost törmelékek keletkeznek (Hamperl cit. Rodenhäuser [22]). A betegség oka ismeretlen; reumatikus, virus vagy egyéb eredet felmerül az irodalomban, de nem bizonyíthatóan [1, 20]. Gyógykezelés Szemészeti szempontból a kezelés akkor volna a legeredményesebb, amikor még szemtünetek nincsenek. Azok a szemorvosok tehetnek itt a legtöbbet, akik mint konziliáriusok működnek és a rutin szemészeti vizsgálat alkalmával meg166
