Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
hetett a nagyfokú hypotonia oka. Esetünkben feltehetően mindkétoldali arteria ophthalmica arteriitis miatti nagyfokú beszűkülése okozta a szem ilyen arányú nyomáscsökkenését. Hypotoniát egyébként több betegünkön észleltünk az érintett oldalon. Néhány esetben a csarnokvíztermelés értékét (F) igen alacsonynak találtuk. A halántéki arteria fájdalma eseteinkben tartósan nem jelentkezett. Ez a körülmény összhangban van az irodalmi adatokkal, ugyanis éppen a szemtünetekkel járó esetekben az arteria temporalis jellemző helyi elváltozásai gyakran hiányoznak. De az ér csomós kiemelkedése, a pulzushiány, a merev, zsinórszerű arteria tapintási lelete (egy esetünket kivéve) mindig észlelhető volt (6. ábra). Részletesebb adatok az arteria temporalisról Goder [33] könyvében találhatók. A szemfenéki kép általában igen szegényes, nem jellemző. Friss esetben a papilla ischaemiás duzzadása és apró vérzések láthatók. De két esetünkben a látóidegfőn lényeges elváltozás eleinte nem is volt, csak 2—3 nap múlva kezdett halványabb lenni a papilla és a határa elmosódottá válni. Általában szűk erek, a papillában levő apró erek eltűnése tartozott még a szemfenéki képhez. A hátsó póluson a retinában apró csíkos vérzés is megfigyelhető volt. Érelzáródásokat a retina ereiben szemtükrözéssel látni nem lehetett. A későbbiek folyamán a látóidegfő teljesen elhalványodott, határa kissé elmosódott lett és kisebb-nagyobb peripapillaris atrophia fejlődött ki. Megbeszélés Az arteriitis temporalis az idős kor betegsége. Eltekintve egy 22 éves korban előfordult esettől (Meyers és Lord, cit. Meyerratken, 13) általában 60 éven felül fordul elő férfiakon és nőkön egyaránt, eseteinkben 60—83 év közt, 9 férfi és 10 nőbetegen. Szemészeti szövődmények az eseteknek körülbelül a felében fordulnak elő (Boss Russel, [23], Wegener és Jlolle?ihorsl,['M)), Mosher[\4],Bruce [4], Witner [32] stb.J. Általános rossz közérzet, fogyás, láz, fejfájás a kísérő tünetek, valamennyi esetünkben többé-kevésbé jelentkeztek. Áz arteria temporalis superficialis azonban csak egy esetünkben volt fájdalmas. Az ér csomóssága, pulzustalansága és merevsége igen jellemző elváltozás. Meg kell azonban jegyezni, hogy megtekintéssel és tapintással nem dönthető el, hogy az érben arteriitis, ill. arteriosclerosis van-e, mert utóbbi is hasonló kidu-165 6. ábra. Magyarázatot l. a szövegben 5. ábra. Magyarázatot l. a szövegben
