Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-05-01 / 2. szám

rostjai pH 3,0-ig az ínhártya rostjaihoz hasonlóan viselkednek, pH 3,0—3,5 között viszont negatív kettős törésűvé válnak, pH 4,0 fölött lényeges változás már nem látható. A szaruhártya negatív kettős törése a pH emelkedésével 3. ábra. A trabeculum iridis kötegel a rács­­rostokét megközelítő ezüst-affinitást mutat­nak. Gömöri-f. impr. Kb. 300 szoros nagyí­tás 4. ábra. A trabeculum iridis egyes kötegei az egész csarnokzugot körülfutra tapadnak a Descemet-hártya lemezein. Gömöri-f. impr. Kb. 250-szeres nagyítás egyenletesen fokozódik és pH 4,0 körül a trabeculum görbéjével párhuzamos lesz (5. ábra) A trabeculum rostjainak festékkötő képessége pH 3,0—4,0 között megnö­vekedik. A nagy mennyiségű festék haránt irányú associatiója következtében, monochromatikus vörös fény­ben vizsgálva, a rostok nega­tív kettős törésűvé válnak. A kettős törés pH intervallu­mát figyelembe véve arra kö­vetkeztethetünk, hogy a tra­beculum corneosclerale rostjai az ínhártyához viszonyítva több savanyú mucopolysaccharidát tartalmaznak. Az ínhártya és a trabeculum kettős törésének változásából, az anisotropia in­dex alapján, a savanyú muco­­polysaccharida állomány meny­­nyiségére is következtethetünk. A corneoscleralis trabeculum pH 4,0-né\ 1,6, az ínhártya vi­5. ábra. A szaruhártya, a trabeculum és az ínhártya kettős törésének változása különböző pH értékek mellett 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom