Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
esnek, s így a megfelelő agypályákon keresztül (A) mindkét szem részéről adequat ingereket visznek a megfelelő vázizmokhoz. A 3. ábrán látható, hogy a retina perifériás részeire eső ingerek a téves projectio miatt helytelen orientatiót hoznak létre (Aj). Ezt az eltérést Starkiewitz is leírja, bár hozzáfűzi, hogy az amblyopia miatt a képek elmosódottsága bizonytalanságot okozva esetleg önmagában is téves localizatióhoz vezethet. Bangerter „Hand-Arm-Auge” gyakorlatai hasonló elv alapján kerülnek alkalmazásra. Swan is Starkiewitzhez hasonlóan vélekedik, de azt állítja, hogy „ha a retinalis correspondentia normalis, a hibás projectio correspondeál a meglevő deviatióval”. Orthopticai Állomásunkon az általunk módosított Dostal-testet alkalmazva azt találtuk, hogy három éves kor fölött nagy biztonsággal használható. Vizsgálataink során typusos csoportok különíthetők el. Eredményeinket a 4. ábrán tüntettük fel. 1. Csoport: a szabályosan projitiálók. E betegek a visuscoppal megfigyelt állapottal megegyezően projitiálnak. E csoporton belül négy alcsoport különíthető el: a) foveolis, a pont a kereszt közepére kerül, b) parafovealis, a jelzést közvetlenül a kereszt középpontja mellé, legfeljebb 1—2 mm-rel perifériásán, c) paramacularis fixatio esetén a belső szaggatott vonalon belül, és d) perifériás fixatiónál azon kívül helyezik el a pontot. 2. Csoport: a nem szabályosan projitiálók, akik lényegében szabályosan „körül lövik” a gátlásos centrális scotomájukat. 3. Csoport: akik a keresztet nem látják. Ebbe a csoportba tartozókra a nagyfokú amblyopia mellett latens nystagmus, a fixatio hiánya, Swan-syndroma stb. jellemző. la eseteiben fovealis fixatiónál a visuscop eredmény és a Dostal-testen történt bejelölés egyaránt centralis. Deviatio esetén az anomalis correspondentia nagy %-ban kimutatható. Az alkalmazott kezelés vagy műtét és kezelés után az anomalis correspondentia sok esetben normálissá vált. lő eseteiben a visuscop és a Dostal-test egyaránt parafovealis értéket mutat. Érdekes megjegyezni, hogy nemcsak a centrumtól való távolság, hanem az excentricitás iránya is megegyezik, egymásnak tükörképei. A Hering-féle utókép vizsgálatnál az esetek túlnyomó részében az amblyopiás szem utóképét supprimálják, mint ahogy ezt extrem fokú kancsalság, vagy nagyfokú amblyopia esetén gyakran láthatjuk. A kezelés után amennyiben a fixatio centrálissá válik, ez Dostal-testtel is kimutatható. le eseteiben a paramacularis fixatio mellett az előbbihez hasonló elváltozásokat, ill. egybevágóságot találtunk. Csupán a kereszten történt bejelölés került a középponttól távolabb. 1 d eseteiben a fixatio perifériás, a Dostal-test bejelölése nem került rendszerint a várt mértékben a perifériára, mely eltérésben valószínűleg psychikus componensek játszanak szerepet. A vizsgált u. i. tudatában van annak, hogy a tárgyakat a térben való helyüktől lateralisabban érzékeli és valószínűleg korrigálni próbál. E feltevés mellett szól az a megfigyelésünk, hogy a vizsgálatot néhányszor megismételve ez a korrekciós tendencia rendszerint kimutatható volt. Egyes esetekben az is előfordult, hogy éppen az ellenkező oldalra helyezi a pontot, mintegy túlkorrigálva orientációs zavarát. 2. eseteiben a szabálytalanul projieiálók, a visuscoppal vizsgálva bizonytalanul fixálnak. E betegek a Dostal-test keresztjére több helyre teszik fel a pontokat, sok esetben szabályos kör alakjában. Mint már előbb megjegyeztük, mintegy „körül lövik” centrális scotomájukat. 57
