Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

IRODALOM: Amiga, H. : Trabajo presentado en el Congresso de la Sociedad Oftal­­mológica Hispano-Americana, Córdoba, 1959. — Atkinson, W. 8. : Trans, am. ophth. Soe. 1934. 32, 399 — 451. — Kettesy, A. : 8. Jahreshauptvers. d. Österr. Ophth. Ges., Innsbruck, 1963. — Kirsch, R., Steinmann, W. : Arch. Ophth. 1955. 54, 697. — Makla­­koff : Areh. Ophth. Paris, 1893. 13, 530 — 540. — Miklós, A., Halmai, О. : Klin. МЫ. Augenheil. 1964. 144, 92 —115. — Pagenstecher, H. : Zbl. Augenheil. 1878. 2, 281 — 284. — Sachsenweger, R. : Klin. Mbl. Augenheil. 1965. 147, 281. — Vörösmarthy D. : Deb­receni Orvostudományi Egyetem Tud. Ülése, Debrecen, 1961. — Id. : Oculopression (Ausführungsarten, Wirkungsweise, Anwendungsmöglichkeiten). Habilitationschrift, (in sämtl. Universitäten und Med. Akademien der DDR.) — Id. : Adv. Ophth. 1966., 17, 42 — 99. — Id. : Klin. Mbl. Augenheil. 1966. 148, 369 — 374. — Id. : Anales del Instituto Barraquer, 1967. 8, Nr. 1 — 2. — Id. : Eingriffe am Auge. IV. Auflage. Д. Верешмарти: Гипотонизация глаза. D. Vörösmarthy: Hypotonisierung des Auges. Szemészet 1969. 106. 296—297. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (igazgató : Kettesy Aladár egyyetemi tanár) Recidiva entropium-ellenes műtétek után TÁTRAI KATALIN Az ectropion- és entropium-ellenes operációknak két minőségi követelményük van: 1. nyom nélküli, normális anatómiai viszonyok teremtése, 2. tartós ered­mény. Ismeretes, hogy különösen az entropium senile elleni műtétek hajlamosak a recidivára. A régebbi módszerek, a Celsus-féle bőrkimetszés, Gaillard—Arit- és egyéb varratok, a Graefe-műtét, Müller, Birsch—Hirschfeld, Wheeler és mások eljárásai egyik követelménynek sem feleltek meg; de főleg gyorsan recidiváltak. Reoperatio esetében azután a már meglevő hegek miatt rendszerint túlered­­ményt: ectropiumot hoztak létre. Az első kielégítő eljárás Blaskovics ismert műtété volt, amely egyesítette a Hotz-varrást, az orbicularis gyengítését és a bőr vízszintes irányú feszítését halántéki bőrkimetszéssel. Azonban már Blaskovics rámutatott arra, hogy az entropium senile létrejö­­veteli mechanismusában, ha nem is az ok, de döntő mozzanat az orbicularis oculi rostkötegeinek felhúzódása és felhalmozódása a szemhéj szélén. Éppen ezért Kettesy az egész műtétet a körizom pars palpebralisának gondos eltávolí­tására korlátozta. Ez az eljárás az első követelménynek tökéletesen megfelel. Még varratokat sem kell behelyezni, így nyom nélküli normális helyzet áll elő. Hogy a második követelményre vonatkozólag is tisztázzuk a kérdést, a debreceni Szemklinika utolsó 20 évében végzett összes entropium senile elleni műtéteinket átnéztük recidiva szempontjából. A statisztikai összesítés az I. táblázatban látható. Az esetek aránylag kis száma statisztikai kiértékelésre nem alkalmas. Mégis néhány érdekes következtetést tesz lehetővé. A tiszta Kettesy-műtét után kb. minden 5. esetben volt recidiva. A Hotz-varrat egymagában, vagy Celsus-bőr­­kimetszéssel összekötve még kevésbé véd recidiva ellen. Ellenben a Kettesy­­műtéttel összekötve teljes biztonságot nyújt a recidiva ellen. Ez érthető, mert ha а Ноtz-varratokat — ahogyan szoktuk — a tarsus convex szélén öltjük át, akkor ott egy, a bőrrel összefüggő heges záróvonalat hozunk létre, amit a pars orbitalis izomkötegei nem képesek áttörni. Ezért, ha az entropium senile 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom