Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-02-01 / 1. szám

I. táblázat

2.

70 — 90% rel. pára 20-(10 eset)

—24°C

3.

70—80% rel. pára 17— (15 eset)

19°C

X

S

VK

X

s

VK

33,05°C

±0,380

U4%

33,15°C

±0,6866

2,07%

33,65°C

±0,5677

1,68%

33,45°C

±0,5945

1,68%

33,65°C

±0,6055

1A9%

33,32°C

±0,3199

0,96%

34,1°C

±0,5798

1,7%

33,65°C

±0,4225

1,25%

34,6°C

±0,2634

0,76%

34,25°C

±0,3779

1,1%

34,3°C

±0,4249

1,23%

34,45°C

±0,5916

1,7%

34,45°C

±0,4830

1,4%

34,51°C

±0,4169

1,2%

35,7°C

±0,8959

2,5%

35,61°C

±0,4813

1,35%

tudjuk megállapítani, hogy milyen nagynak kell a különbségnek lenni, és inkább alacsony vagy magas értékeken kell-e mozognia ahhoz, hogy a jelentős befolyásoló hatás létrejöjjön.

Több alkalommal azt tapasztaltuk, hogy a két szem hőmérséklete között elég nagy különbség mutatkozik.

Hasonló tapasztalatokról mások is beszámolnak (Dolének, Takac és Komenda), de megmagyarázni nem tudják. Mi szintén tanácstalanul álltunk e jelenségekkel szemben; mivel a mért szemeken semmi olyan elváltozás nem volt, mely a hőmérséklet-különbséget indokolttá tehette volna.

A továbbiakban kezdtük figyelni a 2 szem közötti különbséget. Azt találtuk, hogy a másodszorra mért szem hőmérséklete magasabb. Ha a második szem mérése után újra mértük az első szemet, annak hőmérséklete nemcsak az először mért értékeknél volt magasabb, hanem a második szem hőmérsékleténél is. Itt szükségesnek tartjuk azt megemlíteni, hogy gondosan ügyeltünk arra, hogy az egyik szem mérésekor a másik szem is ugyanolyan körülmények között legyen. Tehát mérés alkalmával a másik szemrés is nyitva volt, a pislogást pedig a beteg spontán, mindkét szemével végezte. Tehát a mérések folyamán a szem hőmérséklete emelkedett. Különösen feltűnő volt ez igen ideges egyéneknél, akik féltek a méréstől. Ilyen esetekben 1,5°C különbséget is találtunk a két szem, illetve ugyanazon szem 2 mérése között. (Ugyanazon szem 2 mérése között kb. 10 perc telt el.)

Nyugodtabb betegeknél néha semmi különbség nem mutatkozott, esetleg ez 0,05—0,10°C emelkedés vagy csökkenés volt.

Valószínű tehát, hogy a szem hőmérsékletét psychés tényezők befolyásolják. Cannon szerint a Sympathikus idegrendszer elsősorban készenléti, ún. alarm(vész-) funkciót teljesít. Tehát minden külső megterhelés vagy ártalom a szervezet Sympathikus tónusának fokozódására vezet.

A működő izmokban és a szívben tágulnak az erek, egyéb helyen viszont szűkülnek. A szemen ennek megfelelően mydriaris és vasoconstructio jön létre.

29