Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

alatt, folyamatosan készült és utólagos vágás nélkül mutatjuk be. A film nyersanyag ára és a kidolgozás együttes költsége 183 forint volt.

Komoly nehézséget jelentett a felvevőgép elhelyezése a műtéti terület felett. A kézből történő felvételezés a szükséges hosszú gyújtótávolság és előtétlencse miatt nem ad használható eredményt.

Szemészeti beavatkozásokat legelőnyösebben felülről, merőleges gépállással lehet filmezni. Mivel nem volt lehetőségünk a műtőasztal fölé emeletet építeni egyetlen megoldás maradt, a beteg feje mögé kellett állványt elhelyezni. Ilyen állásban azonban normális géptartással a le-fel, jobbra-balra fordítva kerülne felvételre, ami vetítéskor igen zavaró. Ezért egy állítható magasságú műszerasztalból és autóbusz roncsból vett alumínium rudazatból szerző olyan felvételező állványt szerkesztett, melyre a kamerán kívül a szükséges pótreflektorokat és a műtéti területet izoláló kompresszt is rögzíteni tudtuk. A süllyeszthető állvány lehetővé teszi a gép igen pontos távolságbeállítását a műtőnek legmegfelelőbb műtőasztal-magasság mellett. Ennek igen nagy a jelentősége, mert a mélységélesség nagyobb nagyításoknál mindössze 2—4 mm. (1. ábra)

A rudazatra a kamera minden irányban forgatható, panoráma fejjel rögzül, mégpedig a felvételezőhöz képest fordított helyzetben. Ez a felerősítés biztosítja a vetítéskor a normális képállást. A felvételező szintén a műszerasztal lapján helyezkedik el (2. ábra).

1. ábra. Felvételező állvány reflektorokkal, izoláló kendövei és a filmfelvevögéppel

2. ábra. A műtéthez való felállás szemműtét amatőr filmezésénél

Külön nehézséget okoz, hogy az óraszerkezet meghajtású kamera egyfolytában legfeljebb 30 másodpercig üzemelhet, ezután a gépet fel kell húzni. A 2 X8 mm-es filmméret miatt kb. kétpercenként a filmorsót fordítani, illetve cserélni kell. Állványunk megoldása lehetővé teszi, hogy a gép leszerelése nélkül lehet a felhúzás és a filmcsere műveleteket elvégezni.

E két utóbbi megkötöttség szükségessé teszi a műtétek lehetőleg forgatókönyvszerű tervezését. A műtőnek úgy kell az egyes fázisokat lebonyolítania, hogy egy-egy felvétel nem nyúlhat 30 másodpercnél hosszabbra. Ezenkívül a kétperces határokat is úgy kell megválasztania, hogy a cseréhez szükséges kb. egy perc ne okozzon technikai nehézséget.

Mindezek mellett a megszokottnál sokkal erősebb megvilágításhoz is alkalmazkodnia kell a műtőnek, mozdulatait pedig úgy kell végrehajtania, hogy a keze ne takarja a műtéti területet.

278