Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Szemészet 1969. 106: 25—31. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató: Kettesy Aladár egyetemi tanár) és Orvosi Fizikai Intézeténél (Igazgató: Tóth Lajos egyetemi tanár) közleménye Szemhömérséklet-mérés ZAJÁCZ MAGDOLNA és FITORIJÁNOS A szem hőmérsékletének mérése hosszú múltra tekint vissza. Többen meghatározták már a szem egyes részeinek hőmérsékletét. Matthäus (1965) szerint a szemhőmérséklet az egyes egyéneknél relatíve állandó, viszont nagy individuális különbségek találhatók. A cornea közepének hőmérsékletét 30,7—- 33,7°С-Ълп határozta meg, ugyanakkor az egyidőben mért nyelvhó'mérséklet 36,3—36,5°C-ig terjedő intervallumba esett. A nyelvhőmérsékletben tehát csak 0,2°C-nyi az egyéni ingadozás, a cornea hőmérsékletében viszont kerek 3°C. Huber a szemhőmérséklettel egyidőben homlokhőmérsékletet mért, ahol az összes bőrterület közül a legkisebb ingadozást talált. Az átlagos homlokhőmérsékletet 33,6°C-ban jelöli meg. Ugyanakkor a limbustól 2 mm-re mért conjunctiva hőmérsékletet 32,0—34,5°C-ig találta. Itt tehát az egyéni értékek 2,5°C-os intervallumban helyezkednek el. A nagy eltérésekért valószínűleg a mérési technika is felelőssé tehető. A mérésnél a következő faktorok játszanak szerepet. 1. külső környezet, 2. belső tényezők,-3. mérőműszer. ad 1. Minden felületi hőmérséklet mérésénél nagy szerepe van a környezet hőmérsékletének. A különböző hőmérsékletű helyiségekben más és más a testfelületek hőleadása. 36°C felett ez a folyamat meg is fordul, és a hő kívülről befelé hat (Kleine—Natrop). Rendkívül fontos tehát az, hogy a mérések alkalmával a helyiség hőmérséklete mindig azonos legyen. Az azonos hőmérséklet mellett fontos a közel állandó relatív páratartalom is. Bőrhőmérséklet-méréseknél a legideálisabbnak az 50% relatív nedvességtartalmat tartják. 35°C alatt ±10% eltérés nem befolyásolja a hőmérsékletet. Ezenkívül a különböző sugárzások és erősebb levegőmozgás is befolyásolhatja a mérési eredményeket. ad 2. Belső faktorok alatt a vizsgált egyén egész szervezetével és ezen belül természetesen a szem állapotával összefüggő minden tényezőt értünk. A szem különböző betegségei már eleve megváltoztatják a hőmérsékletet. Tulajdonképpen ezen elváltozások hőmérséklet-különbségében jelentkező hatásának vizsgálata lenne e módszer végső célja. Teljesen ép szemű egyének szemhőmérsékletét is befolyásolhatják azonban különböző belső faktorok. Láznál a szemhőmérséklet is emelkedik, de a testhőmérsékletet nem éri el. (Matthäus 1961), Holmberg tejinjectio és forró pakolás után észlelt szemhőmérséklet emelkedést. Fel kell tételeznünk, hogy gyógyszerek is befolyásolhatják a szem hőmérsékletét, főként az értágítók, izgatószerek és lázcsillapítók. Burchardt és Steigrad szerint 14—15°C szobahőmérsékletelten egy csésze forró, 50°C-os tea megivása után a bőrhőmérséklet 1—5°U-al, de nem ritkán még többel emelkedik. Sőt a forró tea megpillantása is 1,5°C emelkedést okozott egyes betegeknél. Ez az utóbbi tény már a psychés faktorok szerepére hívja fel a figyelmet, melyek kiküszöbölése majdnem lehetetlen, jelentőségük azonban föltétlenül nagy. 25
