Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

mozdulattal végzett tökéletes hályogmetszés-bravúrját; a fekete táblán, magyarázatok kíséretében skiccelve terveit plasztikai megoldásoknak pontos műtéti kivitelezését, ballom tökéletes németséggel, lendületesen mondott reprezentatív előadásait.

Büszke voltam, amiért bizalmával kitüntetett. A II. sz. Szemkbnikára egyedül engem vitt át magával, hol szigorlatos tanársegédje, látótérvizsgáló ja lettem. A könyvében szereplő műtét előtt és utáni eseteket asszisztáltam és fényképeztem is. Alighogy cornea-varratokat kezdtünk alkalmazni hályogműtéteknél, lelkes megszállottságomban kockázatos merészséggel kértem beleegyezését Mesteremnek ahhoz, hogy egy 28 éves nő egyoldali Morgagnianáját előzetes varratbehelyezéssel operálhassam meg. Műtétem ideálisan sikerült, a tőle látott metszéssel és tokostól, méghozzá kerek pupillával, tökéletes visussal. Arriváltnak éreztem magam, mikor Professzorom, szakmánk kiválósága, bemutató előadáson prezentálta az esetet, palam et publice kidicsérve engem.

Magánérintkezésben felejthetetlen számomra az Állami Szemkórházi ebédelés, melynek nap mint nap fesztelen kedélyességében, érdekes esetek állandó megvitatása mellett, gourmet-connaisseurködés, no meg jóhumorú cochonneriek bőven szerepeltek. Az otthonában rendezett vacsorák lucullusi rítusnak beillettek.

Azóta több ízben körüljártam a világot, és Blaskovics nevének említése szakmai vonalon mindenütt varázsszerúen kaput nyitott számomra. Az Egyesült Államokban nem találkoztam szemorvossal, aki ne kapta volna fel a fejét Blaskovics neve hallatára. Hivatásbeli érvényesülésemet, sikereimet egy életen keresztül és a világ különböző 5 országában, ezek közt két exotikusban, jórészt a Tőle nyert és általam továbbvitt nagyértékű szaktudásbeli örökségnek köszönhetem.

A mélyen át érzett kegyelet és elévülhetetlen hála tölt el engem, amikor ez emlékezésemet írtam Baltimoreban (Maryland, USA) 1969 májusában.”

Részlet Linksz Arthur prof. (New York) leveléből:

„Közeledik a Blaskovicsemlékünnep. Egypár gyorsan idevetett szóval akarom csak megírni, hogy lélekben veletek leszek május 30-án és 31-én, hogy én is emlékezem erre az igazán nagy orvosra és nagy emberre.

Üdvözlöm a jelenlevőket. Kérlek, említsd meg nevemet a „kimentették magukat” között. Lehetetlen mennem. Fejér Gyula tisztelte Blaskovicsot, megbízott jóindulatában és liberalizmusában a Horthy-időkben is”.

Oláh Emil levele:

„A Blaskovics Centenáriumra, sajnos, nem tudok elmenni; sok minden összejött, ami akadályoz ilyen hosszú utazásban. Lélekben köztetek vagyok és mindig emlékezni fogok tanítónkra, aki nagy volt a legnagyobbak között. Emlékét őrzi tudományos munkássága eredményei és ez azt mutatja, hogy nemcsak a mi vezetőnk volt, hanem az egész nemzetközi szemész világ is a szemészet egyik nagy mesterét tisztelte benne.

Blaskovics László azok közé tartozik, akik maradandó emléket hagynak maguk után.

Kartársi tisztelettel üdvözlöm a Centenárium résztvevőit.”

Rötth András (Spokane, Wash.) levele az emlékülés számára (amelyből kiderül, hogy Blaskovics az ablatio-operációk terén is újat alkotott):

„Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim!

A Magyar szemészet égboltján három fényes csillag ragyogott szemészeti életem első harmadának idején. Sokszor tűnődtem azon, hogy milyen különböző egyéniség volt ez a három nagy ember.

245