Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
A kötőhái'tya-köténj'ből származó metszetekben a felszínes hám szabályosabb, rendezettebb volt, mint a keskeny kötőhártya-hidak felszínes hámja. A hám és a kötőszövet határa nem hullámos, kötőszöveti papillák nincsenek. A stratum germinativumot követő .')—/ réteg erősen lelapított sejtjei szorosan egymáshoz fekszenek. A hám felszíne sima (lásd 3. ábrát). A polarisatios optieai vizsgálatok a germinalis réteg sejtjeinek cytoplasmájában a felszínre merőlegesen elhelyezkedő intracellularis fibrillaris structurát mutatnak. A felső sejtsorokban ezek a felszínnel párhuzamosan helyezkednek el (5. Abra). A normalis szaruhártyahámban hasonló structura figyelhető meg. A hámban kehelysejteket csak elvétve találtunk. Az 1—2 kehelysejt a limbus közelében, attól mintegy 1—2 mm-re helyezkedett el. A szaruhártyát fedő kötény centrális zónáiban sorozatmetszetekben sem találtunk kehelysejteket. A hám alatt kifejezett kereksejtes infiltratio volt látható. A kötőhártya-köténynek a szaruhártyához fekvő hámja felépítésében eltért a felszínes hámtól. A hám alapja szabálytalanul hullámos, a hámnyúlványok mélyen a kötőszövetbe nyomulnak. A basalis sejtsort köbsejtek követték változó rétegvastagságban (lásd 2. és 4. ábrákat). Helyenként a hám burjánzó jellegű. Ez a hám kehelysejteket nem produkált (6. ábra). Figyelmet érdemel, hogy a felszín felé tekintő hámot erősen PAS- positiv réteg zárja le; a szaruhártyához simuló hám nem vagy alig mutat PAS-positivitást (7. ábra). Megbeszélés A kötőhártyahám qualitativ adaptatiós képességét állatkísérletek igazolták. Ezekből a kísérletekből fakadt az az indokolt következtetés, hogy az emberi kötőhártyahám is alakulhat az adaptatio ismert törvényei szerint. Eseteinkben a kötőhártya a cornea felszínéhez simult fél—egy éven át. Ebben az új környezetben a kötőhártyahámot tartósan érték szokatlan hatások. Elsősorban a mechanikus ingereket említhetjük. A felső szemhéj mozgásai és a szabad érintkezés a külső környezettel a legfontosabbak. A felső szemhéj védő hatásának hiánya fizikai, élettani és chemiai szempontból fontos lehet. A vizsgált kötőhártyarészletek dús érhálózatából ítélve a circulatio jelentős változásával nem számolhattunk. Ezen hatások következtében a kötőhártyahám jellege megváltozott. A felszínre tekintő hám szerkezetében hasonlóvá vált a szaruhártyahámhoz. A hengeres basalis sejtsor, a szokatlanul lelapított, szorosan egymáshoz nyomott sejtrétegek, az egyenletes síma felszín, mind a sz ar u h árt у ah ámra emlékeztettek. Azok a tényezők, melyek a hámszerkezetet ilyen módon átalakították, jellegzetes structurális átrendeződést hoztak létre a sejtek submicroscopos szerkezetében is. A kötőhártya-kötény hámsejtjeinek qualitativ adaptatiója tehát nemcsak a sejtek formaváltozását, ellapulását, eredményezi, hanem submicroscopos fibrillaris szerkezetének átrendeződését is. A hám beszüntette a kehelysejttermelést. Ez azt jelenti, hogy nemcsak structurájában, hanem biológiai functiojában is eltávolodott az eredeti kötőhártyahámtól. A hám alapja — hasonlóan a szaruhártyához — egyenletes. A normális kötőhártyahám alapját a kötőszövet papillái mindig hullámossá teszik. A hám alatt jelentős sejtes infiltratio volt látható. Eredeti környezetében az infiltratio fölötti kötőhártyahám hengeres formát ölt, dús kehelysejttartalommal. A felsorolt leletek figyelembevételével meggyőzőnek látszik, hogy a kötőhártya-kötényt fedő hám átalakult és egyes tulajdonságai közel állanak a szaru hártya hámjához. A cornea-hámhoz simuló kötőhártyahám tulajdonságainak értékelésekor az alábbiakra kell tekintettel lennünk: 1. a kötőhártya-kötény készítése után a szaruhártyához egy sebfelület, az egyenetlen felszínű subconjunctiva feküdt; 2. erre az egyenetlen kötőszöveti felszínre kúszott rá a felszínről a kötőhártyahám. Ezért alakult itt a hám olyan szabálytalanná, burjánzóvá. Annyi bizonyos, hogy a kötőhártya-kötény és a szaruhártya egymáshoz simuló hámjai sajátos viszonyokat teremtenek a kötény alatt. Ezek a viszonyok úgy látszik inkább a hámsejtek burjánzásának kedveznek. A kötény belső felületét köb-23
