Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-08-01 / 3. szám
Szemészet 1969. 106., 212—214. A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye *4 A könnypont szerepe a könnylevezetésben KOICHMÍSOSI MB E A könnylevezetést több-kevesebb önállósággal külön-külön is vagy csoportosan — az adott helyzetnek megfelelő arányban — a nehézségi erő, a kapilláris adhaesio, belégzéskor az orrban keletkező légnyomáscsökkenés szívó hatása, pislogáskor a könnypontok, a könnycsatornák és a könnytömlő szívó-nyomó pumpaszerű működése, a könnyorrvezeték aktív és passzív mozgása, azonkívül — Vallere- Vialeix és munkatársai szerint — a könnyutakban kialakuló ozmotikus nyomáskülönbség és elektromotoros erők biztosítják. A könnylevezetést a szemrésbe cseppentett színes, szagos, vagy ízes folyadékkal vizsgáljuk: normális esetben 3 percen belül kimutatható az alsó orrjáratban az elszíneződés vagy a folyadéknak megfelelő szag, illetve ízérzet keletkezik. Atfecskendezhető könnyutak esetében is hiányozhat vagy csökkent lehet a könnylevezetés, ha pl. a könnypontok nem merülnek be kellően a könnytócsába. A felső könnyponton át történő könnylevezetésnek egyesek nem tulajdonítanak gyakorlati jelentőséget. Ezzel szemben a mi megfigyeléseink is megerősítik azt a felfogást, mely szerint a könny mintegy ljlO részben a felső könnyponton át vezetődik le és egyes esetekben a felső könnyponton át történő könnylevezetés is egyensúlyt tarthat fönn a könnytermelés és -levezetés közt. Számos alsó könnypont- vagy könnvcsatorna-elzáródásos esetünkben tapasztaltuk, hogy ha a felső könnyponton át a könnylevezető rendszert átjárhatóvá tettük, a könnyezési panaszok megszűntek vagy legalábbis csökkentek és csak akkor jelentkeztek újra, illetve fokozódtak, ha az elzáródás ismét bekövetkezett. A könnypont aktív működése. Pislogáskor a könnypontok medialis irányban és a szemhéjszél vonalához viszonyítva az alsó könnypontok felfelé, a felsők lefelé mozdulnak el, befelé gördülnek és tágulnak. A könnypontoknak a könnytócsába való gördülését az egymásnak fekvő szemhéj szélek nyomóereje is elősegíti. Az alsó könny pontok elmozdulása nagyobb mérvű, mint a felsőké. Könnypont felkereséskor, tágításkor, átfecskendezéskor egyes betegek másik három könnypontja is szemünk láttára beszűkül. Ezt a beszűkülést inkább magyarázza a m. orbicularishoz tartozó izomrostok tónusának fokozódása, mint a szimpatikus beidegzésű m. tarsalis megfeszülése, hiszen cocain-, adrenalincseppentés vagy ganglion stellatum blokád hatására sem látható a könnypont tágasságában változás. A pislogás nyitási szakaszában szerepe van a könnypont mozgásainak a könnynek a könny tócsából való elszippantásában, és a pislogás zárási szakaszában a könnycsatornából való visszaáramlás megakadályozásában. A könny pont helyzete. A könnypont helyzetének megállapítására a holland Marx 1924-ben közölte vitál-festési eljárását. Lényege: a szemrésbe juttatott 3—5%-os bengálvörös- vagy 10%-os eosin-oldat a könnyfilm szemhéjszéli vonalát élénken megfesti ( „Marx-vonal” ). Ha a könnypont a Marx-vonalon belül, vagy legalábbis rajta van, akkor ez azt jelenti, hogy a könnypont belemerül a könnytócsába. A Marx-vonal vitál-festési eljárással való meghatározásáról még Alexeev (1958) és Norn (1964, 1966), a fogászatban használatos artikulációs papírral való meghatározásáról Korchmáros (1969) közölt adatokat. 212
