Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-08-01 / 3. szám
Korchmáros eljárásának lényege: a könnypontokhoz tartozó szemrésbe helyezett papírcsík indigófestéke szemrészáráskor megtapad az érintkező szemhéjszéleken, a festődés belső vonala azonos a Marx-vonallal. Kisfokú könnypont-kifordulások, ectopiák esetében, vagy azokban az esetekben, melyekben pislogáskor a könnypontok nem fordulnak be a könnytócsába, hanem nekifekszenek a szemközti szemhéj szélnek, a Marx-vonal meghatározása nélkül bajosan állapítható meg, hogy a könnypontok belemerülnek-e a könnytócsába. Ezzel kapcsolatosan is tanulságos a következő esetünk: J. J.-né (114/X/1962) maródás okozta plica semilunaris hegesedését könnyezés követte. A Fazakas szerinti plica-képző műtét elvégzése előtt a látszólag helyén levő alsó könnypont helyzetét vitál-festéssel meghatároztuk. A könnypont a Marx-vonalon kívül esett, ezért plica-képző műtét helyett Blaskovics könriypontbefordító műtétét végeztük el. A beteg könnyezése megszűnt és még évek múlva is panaszmentes volt. (Egyébként Fazakas a plica-képző műtétével foglalkozó közleményében nem közölte, hogy meghatározták-e a könnypontok helyzetét.) A könnypont passzív működése. Nem érthetünk egyet Tóth 1948-ban közölt megállapításával, mely szerint a könnylevezetés egyesegyedid a praesaccalis könnyutak aktív működésétől függ. Ugyancsak nem érthetünk egyet Hanney 1957-ben közölt kijelentésével, mely szerint, ha a n. facialis a praesaccalis rendszer közelében a legkisebb mértékben is bénul, akkor a spontán könnylevezetés megszűnik. Egyikőjük sem közli, hogy megállapították-e a könnypontoknak a könnytócsához való helyzetét. így minden bizonnyal eseteikben a spontán könnylevezetés hiányának az volt az oka, hogy a könnypont nem érintkezett a könny tócsával. A n. facialis bénulás okozta lagophthalmus miatti könnyezés is megszüntethető vagy legalábbis csökkenthető, ha a könnypontot blepharorrhaphia medialis segítségével a könnytócsába fordítjuk (Korchmáros, 1962, 1963). A szemhéjak érzéstelenítése vagy a n. facialis blokádja esetén is csak akkor szűnik meg a könnylevezetés, ha a beavatkozás következtében a könnypontok már nem tudnak a könnytócsával érintkezni. Azonban, ha ezekben az esetekben ujjunk segítségével a könnypontokat a könnytócsába fordítjuk, spontán könnylevezetést tudunk kimutatni. Természetesen nem 3 percen belül, hiszen a praesaccalis rész aktív működésének hiányában a többi könnylevezető erő csak kisebb hatásfokú lehet. Összefoglalás A könnypontnak a könnylevezetésben aktív és — ellentétben több szerző megállapításával — passzív szerepe is van. Például, a n. facialis bénulása esetén a könnypontnak a könnytócsába való fordításával a könnylevezetés kielégítő módon helyreállítható. Sokszor csak a Marx-vonal meghatározásával (vitálfestéssel, vagy artikulációs papírral) állapítható meg, hogy a könnypont bemerül-e a könnytócsába. IRODALOM. Alexeev, A. A.: Russk. oftalm. z. 13 : 422—423 (1958) Ref. Zbl. ges. Ophth. 77 : 150 (1959). — Blaskovics L.: Szemészeti műtéttan, Budapest 1936, 151 — 152. — Fazakas, S.: Kiin. МЫ. Augenhk. 135 : 549—557 (1959). — Hanney, Fr.: Kiin. МЫ. Augenhk. 130 : 684—687 (1957). — Korchmáros 1.: Szemészet 99 : 48—50 (1962), Arch. Ophthal. 69 : 308—310 (1963). — Korchmáros, I.: A simple procedure for the localisation of the lacrimal points (megjelenés alatt). — Marx, E.: Graefes Arch. Ophthal. 114 : 465—482 (1924), 116 : 114—125 (1925), 117 : 619—627 (1926). — Norn, M. S.: Acta Ophthal. 42: 84—96 (1964), 44 : 948—959 (1966). — Tóth, Z.: Klin. МЫ. Augenhk. 113 : 158—167 (1948). — Valiére-Vialeix, V., Robin, A., Chaput, C.: Ann. oculist. 194 : 328—336 (1961). 213
