Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-08-01 / 3. szám
Morphologiai és functionalis szempontból tehát a sugártest és az érhártya szorosan összefüggenek egymással. A kapcsolatban az aktív szerepet a sugárizom játssza. Az izomműködés hatására létrejött szerkezeti változásokat a megnyújtott elastikus elemek passzív összehúzódása állítja vissza. A sugárizom és az érhártya rugalmas elemeit ilyen értelemben antagonista működésűek - nek kell tekinteni. A megfelelő dinamikus egyensúly fenntartásáért ép structurák mellett nyilvánvalóan egyéb körülmények is felelősek. A fentebb vázolt anatómiai szerkezet nemcsak a csarnokvíz- és érhártya keringésben játszik szerepet, hanem az accomodatióban is. A lencse törőerejének változtatásában nem csupán az izom elernyedése, illetve összehúzódása szerepel, hanem a rugalmas elemek húzó hatása is, mely a contractio hatására beszűkült alaplemezgyűrűt, az izom elernyedésekor előző tágult állapotába viszi vissza. Az accomodatio és a szemnyomás összefüggésére vonatkozó, sokszor ellentmondó vizsgálati adatok feltehetően nem vették figyelembe a sugárizom complex hatását a szűrő-, elvezető rendszerre és az accomodatióra, amely meehanismusban az egyes jelenségek segítik, illeve kiegészítik egymást. Összefoglalás A szerzők az érhártya és a sugártest kapcsolatát tanulmányozták a H.E., resorcin-fuchsin, orcein-pikrowasserblau, azan és a Gömőri-féle ezüst-impregnatiós eljárásokkal, valamint polarisatiós optikai módszerekkel. A sugártest alaplemeze az érhártya capillaris rétegével, a radier izomszakasz belső része a Bruch-féle membránnál, a radier izomszakasz külső része a meridionalis izommal együtt az érhártya vascularis rétegével, valamint a suprachorioideával állanak kapcsolatban. A sugárizom és az érhártya rugalmas elemeit antagonistikus működésűeknek tartják. A sugárizom működése a csarnokvíz- és az érhártyakeringésre, valamint az accomodatio mechanismusára is befolyást gyakorol. IRODALOM. Allen, J. H., H. M. Burian and A. E. Braley : A new concept of the development of the anterior chamber angle. Arch. Ophthal. (Chicago) 53, 783 — 798 (1955). — Armaly, M. F. and U. M. Burian : Changes in the tonogram during accommodation. Arch. Ophthal. (Chicago) 60, 60 — 69 (1958). — Fehér, J. und L. Vcdu : Über die Struktur der Choriocapillaris. Nyomás alatt. — Fortin, E. P. : Die Wirkung des Ziliarmuskels auf die Zirkulation des Auges. Rev. Soc. argent . Biol. 5, (1929). — Garron, L. К. and M. J. Feeney : Electron microscopic studies of the human eye. II. Study of the trabeculae by light and electron microscopy. Arch. Ophthal. (Chicago) 62, 966 — 973 (1959). — Holmberg, A. S. : Ultrastructure of the normal trabecular apparatus in man. Transact. IV. Conf. Glaucoma. New York: J. Macy Jr. Foundation, 1960. — Kokott, IF. : Über mechanisch-funktionelle Strukturen des Auges. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 13S, 424 — 485 (1938). — Kestenbaum, A. : zit. J. W. Rohen: Das Auge und seine Hilfsorgane. In: W.v. Möllendorfs Handbuch der mikroskopischen Anatomie des Menschen. Ergänz, zu Bd. III/2. S. 227. Berlin—Göttingen—Heidelberg: Springer, 1964. — Obal, A. : Neue Gesichtspunkte zur Akkommodationstheorie. Ber. 57. Zusammenk. der Dtsch. Ophthal. Ges. Heidelberg S. 51 —57 (1951). — Rohen, J. W. : Zur Struktur des Kammerwinkels beim Menschen. Ber. 60. Zusammenk. der Dtsch. Ophthal. Ges. Heidelberg, 1956. — Rohen, J. W. and H. H. Unger : Studies on the morphology and pathology of the trabecular meshwork in the human eye. Amer. J. Ophthal. 46, 802 — 813 (1958). — Rohen, J. W., E. Liitjen and E. H. Bárány : The relation between the ciliary muscle and the trabecular meshwork and its importance for the effect of miotics on aqueous outflow resistance. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 172, 23 — 47 (1967). — Valii, L. : Über die Struktur des Kammerwinkels. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 161, 570 — 575 (1962). — Valu, L. und R. Flachsmeyer : Beiträge zur morphologischen Grundlage der Ventilation des Kammarwinkels. Albrecht v. Graefes Arch. Ophthal. 168, 335 — 340 (1965). 176
