Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-05-01 / 2. szám
A psyches és sensoros kör vizsgálatának eredménye V. táblázat A vizsgálati lelet Kancsaloknál Nem kancsaloknál összes % összes 0/ /0 Imbecillitas ......................................... 9 3,2 24 4,0 Debilitas................................................ 31 10,8 Magatartási zavar............................. 118 41,1 60 10,0 Beszédzavar......................................... 34 11,8 36 6,0 Hallászavar ......................................... 2 0,7 2 0,3 Negatív vizsg. lelet ........................... 93 32,4 478 79,7 A motoros rendszer vizsgálatának eredménye VI. táblázat A vizsgálati lelet Kancsaloknál Nem kancsaloknál összes % összes % Durva motorium-zavar ........................................... 13 4,5 2 0,05 Kisebb motorium-zavar........................................... 189 65,9 328 8,52 Reflexirradiatio posturalis anomalia................. 17 5,9 150 3,9 Csak reflexirradiatio.................................................. 29 10,1 286 7,43 Negatív vizsg. lelet..................................................... 39 13,6 3083 80,1 A harmadikban, c) a feltűnő reflex irradioatio és mellette olyan értelmű tartászavarok voltak találhatók, mint amilyenekre Krückmann és Dódén hívja fel a figyelmet, s amelyeket a posturalis reflex zavarával hoznak összefüggésbe. (Ide tartoznak többek közt a torticollis ocularis is.) A negyedikben, d) csupán a spastikus reflex és esetleg a végtagok együttesen hypotoniás, vagy hypertoniás volta hívta fel a figyelmet régebbi, majdnem teljesen gyógyult motorium károsodásra. Az ötödikben, e) kóros idegrendszeri eltérésre utaló tünetet már nem találtunk. Ezek között is akadt azonban néhány olyan, aki például járni csak 14—16 hónapos korában kezdett. Ez nagyon valószínűvé teszi, hogy a csecsemőkorban e betegek motoros, illetve a posturalis functiójában valamilyen károsodás, zavar lehetett. összességükben ezek a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kanosainknál gyakoriak a psychés zavarok de ennél még sűrűbben fordulnak elő náluk a motoros functiók bántalmazottságára utaló tünetek. A központi-idegrendszer károsodásával összefüggő legtöbb betegségnek és a kancsalságnak aetiologiájában is, nagy jelentőségűek az úgynevezett peristatikus tényezők (Keiner, Dódén, Douglas, L. és H. Unger, Griffiths és Smith). A következő ábrán e tényezők előfordulásának gyakoriságára vonatkozó adatainkat találjuk és összehasonlításul ezekkel párhuzamosan azokat is, amelyeket 600 egészséges gyermek erre vonatkozó anamnesiséből vettünk. Ezek szerint a mi 287 kancsalunk esetében a pathologiás terhesség 92 esetben (32,1%), (egészségeseknél 3,8%), nehéz szülés (elhúzódó, fogós, sectio caesarea stb.) 41-ben (14,3%), (egészségeseknél 4%), 3000 g-on aluli születési súly 112-ben (39%), (egészségeseknél 29,2%), 2600 g-on aluli születési súly 53-ban (18,4%), (egészségeseknél 10%), súlyos betegség (magas lázzal, esetleg eszméletvesztéssel) 80 esetben (27,8%), (egészségeseknél 2,5%), anoxia (asphyxiában születés) 68-ban (27,2%), (egészségeseknél 2,5%) fordult elő. Természetes, hogy jó néhány gyermeknél e károsító tényezők közül nemcsak egy, de kettő, sőt nem egyszer három is szerepelt. A rész-adatoknál talán még érdekesebb azonban az, hogy a 287 kancsal között csak 75-nek volt negatív anamnesise, vagyis a strabáló gyemekek 135
