Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-05-01 / 2. szám
bát használtuk, amelyet a gyermekek tanulmányi előmenetelére és magatartására vonatkozóan a pedagógusok és a szülők megfigyelései egészítettek ki. Néhány aetiologiai és pathologiai probléma tisztázása szempontjából a gyermekek édesanyját kérdeztük ki a fontos peristatikus tényezők megismerése érdekében. Kérdéseink a terhességre, a szülésre, a megszületett gyermekkel kapcsolatos események körülményeire, valamint a gyermek súlyos, jelentősebb keringési zavarral, esetleg eszméletvesztéssel járó betegségeire és az örökléssel kapcsolatos lehetőségekre vonatkoztak. Néhány esetben, egy-egy probléma tisztázására az illetékes szakintézetektől (szülészeti, ill. gyermek osztályok) kértünk információt. A felsorolt szempontok alapján végzett vizsgálatok eredménye a következő volt : összesen 4136 gyermeket vizsgáltunk meg; 1947 fiút és 2189 leányt. Ezek között 287 kancsalt találtunk: 148 fiút és 139 leányt. Kancsalnak találtuk tehát a vizsgált gyermekek 6,94%-át. A részletvizsgálatok eredményei a következők voltak: I. táblázat A kancsalság formája Összes 0/ /0 Strabismus convergens ................................. 200 71,8 Strabismus divergens .................................... 56 19,5 Strabism. conv. altern..................................... 22 7,7 Strabism. diverg. altern.................................. 3 1,0 A szűrővizsgálatokon, a szemészeti eltérésre gyanúsnak talált gyermekek között, a kancsalokon kívül még 17 heterophoriásat is találtunk és két olyan gyermeket, akiknek korábban elszenvedett sérülés következményeként spasmus fixusuk volt. Ezek természetesen nem szerepelnek a statisztikai feldolgozásban. Eseteink nagyobb részében (85%) concomittáló kancsalságról van szó. A többiekben a concomittáló jelleg mellett a pareticus eredet nem zárható ki. A strabismusban szenvedő betegek 93%-nak jól definiálható visus, ill. refractiós anomáliája volt. Közöttük csak 20 gyermeket találtunk minden fénytörési hibától mentesnek. A visus-zavarok szempontjából a betegek megoszlása a következő volt: Visus zavarok a kancsalok között II. táblázat Strabism. Strabism. Amblyopia + strabism.-fhvpermetr. myopia III. И. I. Összes ........................................... 200 61 59 48 38 Absolut % .................................... 71,8 21,2 20,0 10,7 13,2 ^;4 Ю v. több ............................. 16 11 Relatív % .................................... 7,8 18,0 Az amblyopiák súlyossági fokának megjelölésére, a Bangerter által ajánlott felosztást alkalmaztuk. Mértéke, a teljes correctio mellett talált visus deficit. (A III. fokozat: 5/20—5/8 közti visus.) A kancsalok 54,7%-nál a két szem között refractiós különbséget is észleltünk, amelynek érték-eloszlását a III. táblázatban szemléltetjük. 132
