Szemészet, 1968 (105. évfolyam, 1-4. szám)
1968-08-01 / 3. szám
Budapest Fővárosi János Kórház Szemészeti Osztálya és az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatóintézete közleménye Bioplaszt alkalmazása ideghártyaleválás műtétében 6 RÓSZ ISTVÁN, ORBÁN TIBOR és GERENDÁS MIHÁLY Qonin ablatio ellenes korszakalkotó műtété óta az eljárások finomodása és többirányú kifejlesztése (diathermia, a bulbus megrövidítése, lamellaris scleraresectio, sclera-raffolás, plomba-felvarrás) a műtéti eredményeket még a reménytelen esetekben is megjavította. Különösen eredményes a sclera resectiója és a szemgolyó belseje felé domborítása, mert ezen eljárással az érhártyát közel vihetjük a levált retinához. Az effectust még fokozhatjuk különböző anyagok plombként történő beültetésével. Ismeretes tantal-, akrilát-, polivinil-, polietilén-, szilikon-, collagen-, porcstb. plomb alkalmazása (L’Espérance,5,'Galli, 6, Miller, 9). Régi sebészi tapasztalat azonban, hogy a beültetett test- és fajidegen anyag még a kívánt therapiás effectus ellenére is különböző késői szövődményt okozhat. Késői szövődmények a szemészeti irodalomból is ismertek. A plomb súlyos gyulladást okozhat vagy a sclerát átvágja és a szem pusztulását idézi elő (Miller 9), a szilikon köteg pedig a műtét helyéről elvándorolhat (Stanworth és mtsai, 12). Dellaporta-szerinti ablatio ellenes műtéteinkben eredményesen és szövődménymentesen alkalmaztuk a cat-gut fonal beültetését (Orbán 11). Alkalmasabbnak látszott azonban a regeneratiós folyamatokban már számos esetben kipróbált és szövődménymentesen bevált, nem faj idegen bioplast felhasználása az ablatio retinae műtéti megoldásában. Ezt megerősíti alábbi észlelésünk is, amelyben a bioplast okozta szöveti reactiót összehasonlítjuk egy ugyancsak saját osztályunkon cat-gut-tel operált szem szövettani leletével. Anyag és kísérleti eljárásmód A bioplast emberi fibrin felhasználásával készített plasztikus anyag. Jellemző sajátsága, hogy az élő szövetek közé beültetve nem viselkedik testidegen anyagként, és nem okoz káros szöveti reactiót. A sejtek proteolytikus fermentjeinek hatására lebomlik és felszívódik (Bagdy és mtsai, 2, B. Kovács és mtsai, 8). így lehetőség nyílik arra, hogy segítségével regeneratiós folyamatokat megindítsunk és irányítsunk. A műtétek céljára bioplast lemezeket sajtoltunk, majd a lemezekből keskeny csíkokat vágtunk ki és azokat kör keresztmetszetűre alakítottuk. Ily módon 1,0—1,5 mm átmérőjű és 20—30 mm hosszú rudacskákat kaptunk. Kezdetben lágyabb (HB = = 150 kp/cm1 Brinell keménységű) anyagot alkalmaztunk, majd később a tapasztalatok alapján keményebb (HB= 300 kp/cm'1) anyagra tértünk át. Ez elegendő rugalmasággal és ugyanakkor megfelelő keménységgel rendelkezik ahhoz, hogy a sclerán ejtett félvastag kimetszésbe befektethető legyen és a chorioideát a célnak megfelelően bedomborítsa. A rudacskák felszívódási idejét — az előzetes állatkísérletek tapasztalatai alapján — kémiai kezeléssel 3—4 hétre állítottuk be (В. Kovács és mtsai, 8). A belültetendő bioplast rudacskákat műtét előtt l/2 óra hosszat a következő sterilező fürdőbe helyeztük: 0,5 ml 0,2%-os phenyl-hydrargyrum-boricum (Merfen), 10,0 ml glycerin, 19,5 ml deszt. víz és 70,0 ml 98%-os aethylalcohol. Az anyagot kivétel után steril konyhasóoldatban átöblítjük és alkalmazzuk. Műtéti tapasztalatok A szem bioplast-tűrőképességét először állatkísérletben próbáltuk ki. Eljárásunkban a Dellaporta-féle (3, 4) ablatio ellenes műtétet alkalmaztuk. A kísérlethez használt nyulak jól tűrték a beültetett bioplastot és a műtéti terület szövettani feldolgozása is kedvező eredményt adott. Gyulladásos szövődményt egy esetben sem tapasztaltunk. Ezután a bioplastot olyan emberi szemen próbáltuk ki, amelyen már korábban enucleatiót határoztunk el. Enucleálandó betegünk hasonlóképpen jól tűrte a bioplastot és miután a műtét klinikailag gyógyult, 14 nap múlva a bulbust enucleáltuk és szövet-175
