Szemészet, 1967 (104. évfolyam, 1-4. szám)
1967-03-01 / 1. szám
Hozzászólás Trux Erzsébet: A tetaniás szürkehályog c. közleményéhez BRAND IMRE Trux a tetaniás hályog (TH) keletkezéséről és morphologiájáról is ír. Б kérdésekkel hazai szerzők is foglalkoztak, ezeknek az adatoknak a rövid ismertetésével kívánnám kiegészíteni a dolgozatát. Velhagen (1) monográfiája is helyt ad Pelláthy (2) vizsgálatainak és a kutyákon előidézett TH biomikroszkópos valamint histológiai képét is közli. A TH keletkezésével kapcsolatban érdemes áttekinteni a Ca viselkedését a szemben. Az irodalmi adatok alapján a csarnokvízben és üvegtestben 6—8 mg% van normális viszonyok között. Ennek magyarázata az, hogy a serumcalciumnak mintegy 40%-a fehérjekolloid kötésben van és csak 60% diffusibilis Ca juthat a csarnokba. Baurmann (3) összeállításában tíz szerző Ca meghatározása szerepel, ezek középértéke számításunk szerint csarnokvíznél 6,62 mg%, üvegtestnél 7,72 mg%. A szemlencsében fiatalkorban igen kevés Ca van, így borjúlencsében 0,085—0,5 mg% (4, 5). A lencse növekedésével annak Ca tartalma is megszaporodik és időskorban átlagosan csaknem megközelíti (5—6 mg%) a csarnokvíz mennyiségét. Öregkori hályogos lencsékben méginkább megszaporodik a Ca, a szerzők 29 mg% (6), illetőleg 35 mg%-ot (7) találtak. A tetaniás hályog Ca értéke még ennél is jóval magasabb: nyulaknál 14-szereS (5), kutyáknál 25- szörös (8) és embernél O’Brien (9) 85 mg%-ot állított meg. Ez meglepetést okozott, mivel Ca csökkenés lett volna várható, hiszen az alacsony serumcalcium szint miatt feltételezés szerint a lencse is igen calciumszegény miliőben van. A kérdést mindenesetre a tetaniás csarnokvíz Ca tartalmának a viselkedése döntené el. Trux ezért írja, hogy „többek szerint a csarnokvízben is Ca szint csökkenés áll be”. Valóban a legtöbb szerző (5, 10, 11, 12, 13) feltételezte, hogy a csarnokvízben is csökken a Ca tartalom. Az olasz iskolának erre a hypothesisére alapítva mondja Velhagen (1): „Wir dürfen annehmen, dass im Kammerwasser eine ähnliche Verschiebung wie im Blute stattfindet”. Bubino (13) utal arra (1938-ban), hogy ha majd a technikai nehézségeket sikerül legyőzni, akkor ilyen meghatározásokat kell végezni. Ma már a cSarnokpunctio a rutinvizsgálatok közé számít és a Ca meghatározás mikromethodikája is kidolgozott. Tetaniás állatkísérletekben a szerzők (14, 15) ebben az időben még inkább végezték az üvegtest Ca meghatározását, amikor is tetaniás nyulaknál a normálishoz viszonyítva eltérést nem vagy álig találtak. Mi egy TH-os betegnél Bálint Péterrel meghatároztuk (16, 17) a csarnokvíz Ca tartalmát és várakozásunk Szerint nem találtuk csökkentnek: 8,8 mg% (a serumban 2,3 mg%) volt. Az már ismeretes volt (18), hogy tetaniánál a liquor Ca tartalma nem csökken, pedig ennek a keletkezése és összetétele igen hasonlatos a csarnokvízéhez. Mindezek az adatok amellett szólnak, hogy a csarnokvíz Ga szintje nem követi a serumcalcium szint változásait és így a TH keletkezésében nem ennek van döntő szerepe. Véleményünk Szerint az a körülmény, hogy míg normálisán a lencsében kevesebb Ca van mint a csarnokvízben, tetaniánál a csarnok Ca tartalma a rendes szint körül marad, a tetaniás lencse Ca tartalma viszont rendkívül megszaporodott, arra engednek következtetni, hogy a lencsetok permeabilitás fokozódása teszi lehetővé a Ca nagymértékű beáramlását a lencsébe és a hályog kifejlődését. Ezt hormonalis tényezők és esetleg egyéb ionconcentracio változások okozhatják. Ezt a felfogásunkat egyébként Radnót (19) a neuroendokrinszemészeti könyvében közli is. Irodalom 1. Velhagen : Sehorgan und innere Sekretion. München, Bergmann, 1943. 104—106. о. — 2. Pelláthy: Kiin. Mbl. Augenhk. 79, 198. (1927); 83, 4. (1929). — 3. Baurmann: Ergebnisse der Alig. Path. (Lubarsch-Ostertag) 26, 174. (1933). — 4. Fischer F. P.: Archiv f. Augenhk. 108, 80. (1934). -— 5. Rinaldi: Ann. Ottalm. 65, 667. (1937). — 6. Grabar and Nordmann: C. r. Soc. Biol. Paris, 112, 1543. (1933). — 7. Salit and Waldemar: Archiv, of Ophth. 9, 571. (1933). — 8. Evans and Kern: Am. J. Ophth. III. s. 14, 1029. (1931). — 9. O’Brien C. S.: Archiv, of Ophth. 7, 71. (1932). — 10. LoCascio: Ann. Ottalm. 65, 801. (1937). — 11. Campos: Ann. Ottalm. 65, 481. (1937). — 12. Bnhr: Acta Ophth. 18, 170. (1940). — 13. Rubino: Boll. Ocul. 17, 1004. (1938). — 14. Siwe und Sture: Zeitschr. Kinderhk. 57, 467. (1935). — 15. Borsellino: Arch. Ottalm. 41, 57. (1934). — 16. Brand: Orvosok Lapja 1948, 1108. — 17. Brand: Acta Ophth. 28, 371. (1950). — 18. Heubern: Handb. der norm. u. path. Physiol. Bd. XVI/2, 1457—59 o. (1931). — 19. Radnót: Neuroendokrine Beziehungen zur Ophthalmologie, Bp. Akadémia 1961. 57 о. * * (Megj. Szemészet 103. évf. 232—235. o„ 1966) Sopron Városi T. Kórháza Szemosztályának (főorvos: Brand Imre) közleménye 70
