Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)

1966-09-01 / 3. szám

sértük mesterünk minden mozdulatát. Finom, szinte nőies, ápolt keze pedánsan és nyugodtan dolgozott. Mozdulatai, mint öltözete is, diszkréten elegáns volt. Körszakálla már ősz árnyalatot mutatott. Kissé gyér haja gondosan fésült. Szenvedélyes dohányos, aki néha a műtétek között is rágyújt. Minden műtétét filmezni lehetett volna; egy felesleges mozdulata sem volt.

Szemészeti műtéttani előadásait aránylag kevesen hallgatták. Pedig azok szép és exakt volta mindenkit leköthetett volna. A műtéti gyakorlatokat maga irányította, csak részben bízta segédjére.

Számos belföldi és külföldi kolléga látogatta műtétéit. A vendégek előtt épp olyan nyugodtan operált, mint egyébként. Ilyenkor a műtétekben jártas segédjeinek is juttatott műtéteket. Atyai büszkeség töltötte el, ha azok munkáját is elismeréssel fogadták. Nyugalmából semmi sem hozta ki. Egyszer műtét közben jelentettem, hogy egy különszobás beteg hirtelen meghalt. Azt felelte: „Mi, akik éleiben maradtunk, operáljunk tovább.”

Az én időmben 3 amerikai kurzistája volt. Boerhead, Graut, a harmadik nevére nem emlékszem. Műtéteket csak az ügyes kezű Graut kapott; ő csaknem egy évig hospitált az intézetben. A másik kettő cadavereken gyakorolt, sokszor az én segédkezésem mellett.

Németországi tanulányutaim — Grósz professzor ajánlóleveleivel zsebemben — módot nyújtottak, hogy operálni lássam a legnevesebb osztrák és német professzorokat, Fuchsot, Meliert, Uhtoffot, Baltiért, Krückmannt, P. Rohmert, Eversbuscht, Wesselyt és 1929-ben Hollandiában van der TJoevet. Elfogultság nélkül mondhatom, Blaskovics ezek között is első helyen állt. Az akkori műszerekkel pl. a technikailag nem könnyű Müller-féle amotio ellenes sclerectomiát mesteri módon végezte. A műtéti eredmények tudvalévőén problematikusak voltak. Leitner meghívására Szegeden egv orvos fián a Müllerműtétet teljes és tartós eredménnyel végezte.

A világhírű műtéttanában leírt műtéteket már az én időmben is végezte az intézetben. Oxyoptriás látáspróbái 1913-ban jelentek meg. Táhy Mátyás készítette és tartotta karban műszereinket. Mind a műtéteken, mind a műszereken mindig talált valami javítani valót. Állandóan módosította a blepharoplasticákat. Ezeket legnagyobbrészt ő operálta. Ezeket a műtéteket csak arra segédjére bízta, aki a legjobb tervet nyújtotta be.

Nagy örömére szolgált, ha orvosai sikert értek el, ha konziliáriusi teendőkkel lettek megbízva a II. sz. klinikai telepen, vagy amikor a Munkásbiztosító választott bíróságának szemészsszakértőjévé az ő intézetének orvosát nevezték ki. Megelégedéssel fogadta, hogy Grósz professzor a zsolnai Állami Szemkórház vezetőjévé engem szemelt ki. De úgv vélem, kegyeiben állhattam, mert azt mondta: „Nem kell tenned egy lépést sem, mert ha nem kapod meg az állást, nálam maradsz, mint másodfőorvos”. Büszke voltam erre és nem is tettem egy lépést sem. Grósz Emil véleménye és tekintélye azonban állásomat biztosította.

Bár, mint mondják, „A jó bornak nem kell cégér”, szükségesnek tartottam, hogy Blaskovics halálának 10 éves évfordulója alkalmából a középslovenskói szemorvosok előtt ismertessem Blaskovics főbb műtétéit és bemutassam az általa módosított műszereket. Több helyen bővebben ismertettem az inversio tarsi-1, mely iránt a trachomás vidékeken nagy érdeklődés mutatkozott. Ennek a zseniális műtétnek értékéről 7923-ban 128 eset kapcsán számoltam be, válaszolva Löhlein közleményére, mely szerint az inversio tarsi végleges eredményeiről még nem jelent meg közlés (2).

Blaskovics műtétéi közül mintegy 16-ot ismertettem, módot adtam azok begyakorlására. A szakorvosi képesítést nálam nyert orvosok mint osztályos főorvosok és ambulantia-vezetők Blaskovics műtétéinek propagálóivá váltak.

Blaskovics professzort nagyszámú barátja rajongásig szerette. Betegeinek

147